|
|
|
| Előadó: | Kistehén |
|---|---|
| Album: | Szomjas nők |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Kollár-Klemencz László Kollár Klemencz László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ági az égen
Ági lebeg az égen
Az Ági lebeg
Már gyerekkorában kiderült
A pornóhoz nem ért
Inkább ment a drogériába
A járda közepén aztán
Mindent, amit a boltban vett
Magára kent
Elengedte kezéből a reklámszatyrot
Lenézett a lába elé
És kirúgta maga alól a földet
Ági lebeg az égen
Az Ági lebeg
Könnyű lett és lassan felemelkedett
Mindenki őrült
Ő az Ági. a mi Ágink és lebeg!
Ott lebegett
Piros kis csókos szája
A Fő utca sarkán
A szelektív felett
Szabad akarok lenni
Mindent elengedni
Aztán nyugat felé
Fújta a szél
S egy hegy mögé befújva
Eltűnt örökké
Mint lufi az égen
Úgy barátnőm, Ági
Csendesen
Egy tompa reggelen
Eltűnt, ahogy nappal a bagoly
Éjszaka a légy
Cilinderben a nyúl
Szalvétában a nyál
Ha hunyorgok, még most is látom
Ahogy ott lebegett a látóhatáron
Mindig is látszott rajta
Amit akar azt megteszi
A földön maradt reklámszatyrot
Valaki a műanyagok közé dobta
Büszke volt rá mindenki
Apja sírt
Anyja meg csak motyogta Ágikám, Ágikám
És beleharapott egy hideg lángosba
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
