|
|
|
| Előadó: | Kistehén |
|---|---|
| Album: | Szomjas nők |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Kollár Klemencz László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | alternatív, rock |
| Címkék: | Keressük! |
Erdő voltál, sűrű erdő
Bolyongtam benned
Kerestem a szívem helyét
Kövek közt, a fák alatt
Folyó voltál, én a hal
Etettél, itattál
Hullámok alá rejtettél
Sodortál magaddal
Szél voltál az utca szélén
Szél, szél, meleg szél
Amiről a város
Ezer éve beszél
Gyerek voltál, akire
Ha rámosolyogtam
Megvalósult bennem
Minden álma
Szép volt mind, és igaz
Város voltál, napfény a házfalon
Kiben bujkálhattam névtelen
Este még koccintunk, de reggelre
Ott ült arcomon a félelem
Te voltál a gyerek, én a kő
Messzire dobtál
Keresni kezdtél, én a fűben feküdtem
Bíztam, hogy megtalálsz
De lassan benőtt a fű
Elnyelt a föld
Könnyemet lemosta
Arcomról az eső
Erdő vagy, de én nem bujkálhatok
Folyó, de én a partján állok
A házak eltakarják a napot
Lefogják a szelet
Boldog voltam veled
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
