|
|
|
| Előadó: | Kistehén |
|---|---|
| Album: | Szomjas nők |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Kollár Klemencz László |
|
Kollár-Klemencz László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | alternatív rock |
| Címkék: | Keressük! |
Kutyának a gazdája
Cipőnek a pasztája
Barlangnak a nagy szája
Disznónak a meleg hája
Zöld vagyok a zöld teába'
Én csípek a paprikába'
Én vagyok a szívben a szinusz
Én vagyok a vízben a mínusz
Kaptam, nem vettem, mert amit vettem szart sem ér
A jó Isten tudja, én csak sejtem miért
Ennek a tájnak vagyok a része
Ennek az országnak vagyok a zenésze
Ennek a családnakvagyok a gyereke
Ennek a masinának vagyo ka kereke
Ennek a színnek vagyok a visszája
Ennek a lánynak vagyok a barátja
Ennek az embernek vagyok a szomszédja
Ennek az Istennek vagyok a báránya
Kutyánaka gazdája
Cipőnek a pasztája
Barlangnak a nagy szája
Disznónak a meleg hája
Kaptam,nem vettem, mert amit vettem szart sem ér
A jó Isten tudja, én csak sejtem miért
Ennek az utcának járókelője lettem
Ezt is kaptam és sose vettem
Ennek a tévének vagyok a nézője
A velőrózsának az ellenzője
Ennek a szemnek a szemellenzője
Ennek az autónak leelőzője
Aki balról néz rám, annak jobbról
Aki jobbról néz rám, annak balról
Kutyánaka gazdája
Cipőnek a pasztája
Barlangnak a nagy szája
Disznónak a meleg hája
Zöld vagyok a zöld teába'
Éncsípek a paprikába
Én vagyok a szívben a szinusz
Én vagyok a vízben a mínusz
Kaptam,nem vettem, mert amit vettem szart sem ér
A jó Isten tudja, én csak sejtem miért
A jó Isten tudja
A jó Isten tudja
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
