|
|
|
| Előadó: | Wayne & Vivien |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Wayne
Emlékezz, mit takar egy érintés, Mi mindent rejtett egy válasz?
Én voltam ki úgy érint és mégis nálad a hatalom hogy válassz.
Szerepnél voltam a kérdés, kértem hogy te légy a felelet,
Amíg más csak kért, én magamtól adtam neked a másik felemet.
Egy élet, egy vég, nem remélek már rég, Százat másból, de belőled nem kérek még.
A gyűlölet táplál, már hiába várnál,Száz másat, belőlem árnyékot sem látsz már.
Emlékezz, hogy miért mész el,hidd el nem fogom fel épp ésszel,
Tálcán kaptad a jót, kértem borra valót?, gyere „rossz” na de két kézzel.
Két lépésből előre, három lett hátra,Négy esélyből semmi, nemtom’ mire várva.
Kincsemnek hívtam egy maréknyi követ, Csak a bűntudat lesz mi majd téged követ.
Hibáimnak súlya bőrömön kísér, Emlékem hiánya szaggatja, míg él.
hazugság minden mit szája ígér, ha ezt érdemeltem, akkor mondd meg hogy miér’
Emlékezz mit suttogtam neked, Most sírnék száz mással, inkább, mint veled.
Jól emlékszel mit suttogta neked, egy emléken kívül minden másom temet.
Elszállt a rózsaszín köd, éltem szívvel most meg élek aggyal,
hajdanán angyalom voltál, Döbbenetes, de már csak egy bukott angyal,
Refrén (Vivien)
Hajdan angyal voltál, felemésztett két szemed,
Már nem látom hol jársz, áldásom és ég veled,
Hajdan angyalt vártam, fel idézem léptedet,
Sajnos nem te voltál, búcsúzom, (hé) ég veled.
Ricsi
Végleg felhagytam minden gonddal,
A múltat vessző helyett zárjuk egy ponttal.
Megesett, hogy hibák-hibák hátán,
Tévedtem, te mégis ott vártál rám.
Ragadj magadhoz erősen kérlek,
Ha ismét vétkeznék, ne hagy „baby” védj meg.
Egy depresszív gondolat, egy keserű méreg,
Nem viselném el, ha más érintene téged.
Mondd mit tegyek hogy újra mosolyt lássak arcodon,
Azt amit most érzek, mélyen magamba karcolom.
Akarlak szeretni hisz te vagy minden álmom,
Hibáztam nélküled, de most már nem hibázom.
Szeretnélek szeretni és kérlek hogy szeress,
Leszek kedv a lelkedben csak hogy te nevess.
Nem töröm újra tükrünket egy hamis életért,
És fejemet hajtom a ködbe fojtott évekért.
Refrén (Vivien)
Hajdan angyal voltál, felemésztett két szemed,
Már nem látom hol jársz, áldásom és ég veled,
Hajdan angyalt vártam, fel idézem léptedet,
Sajnos nem te voltál, búcsúzom, (hé) ég veled.
Vivien
Nem kellesz többé, emlékezz magad a szépre,
Ez a mi mesénk, most sajnálom hogy így lett vége.
Sosem éreztem, hogy szeretsz, hidd el hogy fáj,
Kérlek hagyj magamra, többé nem kérem hogy várj.
Veled már nem odafönt, csak a pokolnak a fenekén.
Nincs több „temegén” , csak te meg én, a világnak a peremén.
Refrén (Vivien)
Hajdan angyal voltál, felemésztett két szemed,
Már nem látom hol jársz, áldásom és ég veled,
Hajdan angyalt vártam, fel idézem léptedet,
Sajnos nem te voltál, búcsúzom, (hé) ég veled.
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
