|
|
|
| Előadó: | LLP |
|---|---|
| Album: | Főpróba EP |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap / Hip-Hop |
| Címkék: | Keressük! |
1. verze:
Jön az ihlet, indulj, nincs megállj, menjél!
Zeném a rossz kedveddel ringbeszáll, testvér
Nem vagy egyedül, a zeném mindig veled van
A legrosszabb napodon is mindig neked fejet hajt
Te meg csak fikázol, nem vágod, mi az
Mikor magadból egy bítre kb. mindent kiadsz?
Csak szaladunk a szavakon
Szemedben az elismerés, emelem a kalapom
Célom meg az ösvény a szemem előtt végre
A boldogság vonata picit előbb ért be
Feladtam a leckét, nem neked, magamnak
Tanulok, míg mások fejjel falaknak szaladnak
Ki ez itt? Hova vitt ez a reppzene mára?
Máma' szól a bít, mindenki, itt a' LLP a házba'
Nincs akadály, ami a kedvünket szegné
És nem avatjuk a reppünket szentté
ref - Puma.:
Ha hallgatsz minket, ismerhetsz, ha ismersz, talán hallgatsz
És szólunk a füledben, míg az utcán lazán ballagsz
A szöveget a tollam írja, de a szívemből jön
Így leszünk számodra ismeretlen ismerősök
Ez repp két tizenévestől, nem mondjuk rá, hogy költői
Minket az se törne le, ha nem tudunk majd föltörni
Sírsz ha borongósat írok, nevetsz, mikor viccelődök
Így leszünk számodra ismeretlen ismerősök
Puma:
Hogy mi miért kezdtük el? Na ennek nincsen mertje
Ismersz mert hallgatsz vagy hallgatsz mert ismersz engem
Tudod csak a Puma vagyok, se kevesebb, se több
Én nem dobálok jeleket, de hogy ha hallgatsz a szeretem elönt
Erőt ad nekem a zene, gyere, bevezetlek, ez a kisszobám
Aki járt már itt, azt nem véletlenül nevezem úgy, hogy a cimborám
Mikor úgy éreztem, hogy nincs hová, én akkor is mentem tovább
Mert még mindig úgy érzem, nem azért születtem, hogy keressem ennek az
okát
Én is "ugyanaz maradok", csak változom folyton folyvást
Másféle reppet nyomok, ne keresd, a szövegben hol volt oltás
Vannak napok, amikor többet utazom mint alszom
De nem fog ki rajtam a mókuskerék, mert rájöttem hogy én hajtom
Ahogy arra is, hogy bármerre megyek, csak előre haladhatok
Mert a jelenben élek és én nem várom a nagy napot
Mert minden pillanat csoda, de éld meg, nem tudod zsebrerakni
Minden másodperc az órán üzeni, hogy "ezt ne hagyd ki"
refrén
Lezli:
Lezli Lázi Puma, húha megalakult a csapat
Mi élvezzük, hogy a reppünk egy elszabadult Kamaz
Célba lett véve minden ocsmány hiba
Célpontok kiiktatva, vagyis hogy már pipa
Puma:
Tudom, ez kiforratlan, figyeld, ahogy kiforrunk
Ha akarjuk, ha nem, a zenében megmutatjuk a mivoltunk
Nem száll el a szavam a papíron
És ha kell, én még a semmiről is tartalmasan írok
refrén x2
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
