|
|
|
| Előadó: | Dzsiiza |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén
Ameddig élek mindig ott leszek, ha kellek
Ameddig élek mindig ott leszek, ha kellek én
Soha semmitől se félj
Soha semmitől se félj
verze 1.
Még a világon se voltam én már akkor jóban voltam veled
Hónapokon keresztül nem engedtem el a kezed
Már akkor óvtál és megvédtél a bajtól
Te voltál az (első) hős aki csak miattam harcol
Teltek a hetek lassan elindultam járni
Te boldog voltál mikor meghallottál kiabálni
Mikor az első szó elhagyta a számat
A karjaid jelentették a pihe puha ágyat
Mosolyogtál, ha éjjel felsírtam
Mosolyogtál, ha magamat elbíztam
Mindig ott voltál mikor nevettem
Segítettél, ha elestem
Nagyon sok dolgot együtt csináltunk
A kedvenc játékomat együtt imádtuk
Neked el hittem, ha az mondtad nem lehet
Aki bújt, aki nem megyek
Refrén
Ameddig élek mindig ott leszek, ha kellek
Ameddig élek mindig ott leszek, ha kellek én
Soha semmitől se félj
Soha semmitől se félj
verze 2.
Ahogy nőni kezdtem a legjobb tanácsokat te adtad
Még akkor is ha nem nekem beszéltél csak a falnak
Mikor arra kértél este 8-ra keveredjek haza
Én meg duzzogva mondtam, hogy nem vagyok már pici baba
Sokszor mondtad, hogy ne dobáljam szét a szennyest
Együtt örültünk, ha kijavítottam egy egyest
Ha szomorú voltam mindig meghallgattad a bajom
Mikor én voltam a majom vagy épp kidobott a csajom
Mosolyogtál, ha büszke voltál rám
Mosolyogtál, ha megláttál az utcán
Mindig ott voltál mellettem
Rendet raktál a fejemben
Te vagy az aki szavak nélkül megért
Soha nem engedem el az anyukám kezét
Jöhet bárki én bármitől meg védelek
Mindennél jobban féltelek
Refrén
Ameddig élek mindig ott leszek, ha kellek
Ameddig élek mindig ott leszek, ha kellek én
Soha semmitől se félj
Soha semmitől se félj
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
