


| Előadó: | Vodku |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bata István Bede Sarolta Takács Szabolcs Szabó árpád Nemes János Vázsonyi János |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Megint egy péntek, de lehetne akár kedd is,
a kassza csörgött, és megjött a kedv is.
Hát útra kél a díszes muzsikus társaság,
hogy megnézzék a híres pesti éjszakát.
A kocsmák között nem kell sokat járni,
és ötszáz pénzzel a sörre sem kell várni.
A lépcső alján a Lámpás szórja a fényeket,
de a Szomszédból is láthatjuk a lényeget:
Budapesten lakok, fura alakok járnak az utcán,
éjszakai buszok, kalauzok fenik foguk rám.
Inni kér a konok, száraz torok, hát itt van még egy kör.
Nem fizet a zene, de szarunk bele, hogy ingyen nincsen sör!
Körülöttünk otthonos a város,
bár nyolctól négyig az egészségre káros.
És este mindig kedvesek az emberek,
bár van, ki már a hányásában hempereg.
Ha ferde szemmel fentről néz egy néni,
próbáljuk meg, s hagyjuk egymást élni.
Vezéreljen bennünket a józan ész,
részegen nem ordibál a jó zenész.
Budapesten lakok, fura alakok járnak az utcán,
éjszakai buszok, kalauzok fenik foguk rám.
Inni kér a konok, száraz torok, hát itt van még egy kör.
Nem fizet a zene, de szarunk bele, hogy ingyen nincsen sör!
S közben fordul a föld, s arra ébred majd a világ,
hogy ingyen nincsen sör!
Múlik az éjjel, megjönnek a fények,
törnek az álmok, s támadnak a tények.
Hát itt hagyjuk a pálinka- és fűszagot,
és lezárjuk az éjszakai műszakot.
Majd fentről nézve egyszer minden szép lesz,
ami most van, akkor már emlék lesz,
és nem tudja senki, hogy ez volt itt a mi múltunk,
mert érdeklődés hiányában kimúltunk!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.