|
|
|
| Előadó: | Hobo Blues Band |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vlagyimir Szemjonovics Viszockij |
|
Vlagyimir Szemjonovics Viszockij |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | blues-sanzon |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Mikor fogantam meg, nem emlékszem,
Féloldalas az emlékezetem,
Fogantatásom nem volt szeplőtlen,
És ahogy várták, akkor születtem.
Nem harag és kín között kellett jönnöm,
Kilenc hónap, hát kibújni tessék,
Nekem anyám méhe volt első börtön,
És nincs ott semmilyen érdekesség.
Köszönöm nektek, ti szentek,
Hogy akkor köptetek egyet,
És csak rálegyintettetek,
Mikor szüleim úgy döntöttek,
Igenis, megfogannak engem,
Azokban a teljesen érthetetlen,
És szinte túlélhetetlen,
Mesebeli időkben.
Óriási ítéleteket
Sóztak a fegyencekre,
Jövőjükre még többet annál,
De hát él még az én bandám! (Ezt is túléli az én bandám!)
Gyertek fürge gondolatok, gyertek!
Szavak, mondatok, Hívjátok a Múltam.
Először harmincnyolc pompás
Rendeletére végre kiszabadultam.
Csak tudnám, ki tökölt ilyen sokat?
Revansot vennék a gazemberen!
Egy sikátor végén, páros szám alatt,
Megszülettem és túléltem koromat.
A falon túl, a falon túl, ott,
Túl a vékony válaszfalon,
Vodkácskával csintalankodott,
Egy-két szomjas szomszédasszony.
Éltünk nehéz egyenlőségben,
Egyfolyosós volt a módszer,
És a harmincnyolc lakásnak,
Egy vécét adott a rendszer.
Ugyanúgy vacogott a fogunk,
Nem segített az usánka,
És mindig pontosan tudtuk,
Mennyit ér egy kopejkácska!
A szomszédasszonyt nem zavarta a sziréna,
Még anyám is megszokta,
S én, a hároméves ebadta,
Köptem a légvédelmi riadókra.
Nem mind áldás, ami fentről jön,
Hát oltottuk a gyújtóbombákat,
Segítség a frontnak! Fogtam vödröm,
És homokot hordtam meg téglákat.
Kérdik a nőt: Hol a fiad?
Az enyém eltűnt nyomtalanul,
Kiszjka, mi egy család vagyunk,
Nemcsak a tieid ülnek ártatlanul.
Elszöktem a pelenkáktól,
Mégsem feledtek el,
Koraszülöttnek csúfoltak engem,
Besúgók között nőttem fel.
Nincs több elsötétítés,
Mégis félünk, mert hosszú a foglyok sora,
Apáink, bátyáink hazatértek,
Idegen, vagy saját otthonokba.
Zina néni pongyolácskája,
Csupa kígyó, csupa sárkány
Megérkezett a Popov papa,
S vele az a sok hadizsákmány.
Trófeát ad Ausztria, Japán,
Hadisarcot Németország,
A mi hazánkból Batyuföld lett,
Zsáksziget meg Bőröndország.
Körülnéztek, összemelegedtek,
Berúgtak, aztán kijózanodtak,
Sírtak, akikhez visszajöttek,
És zokogtak az árván maradottak.
Vityka papája a metrót ásta,
Kérdeztük, minek? Csak nevetett,
A folyosónak a fal a vége,
De az alagút mindig a fényre vezet.
Az apáknak megvan maguk útja,
Ami pedig minket illet,
Éles szemmel és önállósulva
Látni kezdtük: milyen az élet.
Az apja próféciájára
Vityka meg a haverja nem figyelt,
A mi folyosónkról egyenesen
A börtönfolyosóra ment,
Ő mindig nagy ellenkező volt,
De ha megszorítod, sírva esdekel,
Végigvonult a folyosón és
És a falnál végezte, ahogy kell.
A pincében és az alagsorban
Vérre menően vitatkoztak,
És a bölcsödétől fölfelé
A fiúk a tankok alá kívánkoztak.
Nem kaptak még egy golyót sem,
De a műhelyben becsapták az őröket,
Esztelenség, mégis megtették,
Reszelőkből gyártottak tőröket.
A kor és a hely kitanította
A taknyos, béna fegyenceket,
És a hadifogoly németekkel
Kenyérért cseréltek késeket.
Voltak ilyen idők, ilyen pincék,
Volt, hogy az árakat lejjebb vitték,
Csatornák hordták a szennyet
Oda, ahová kellett.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
