|
|
|
|
|
| Előadó: | Csut |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Csut
Túl mélyen voltam tudod 6 lábbal a föld alatt
az utálat vett körül, melytől minden sebem fölszakadt
Törd magad azon, hogy utáld te is önmagad
majd ha elvágják a torkom akkor a hangom helyén csönd marad
Nem oldódok semmitől, folyton arra gondolok hogy:
körbevesznek köcsögök meg álszent hamis mosolyok
Ugrál a gyűlölet és szerinted ez egy átok?
de én más utat nem látok, nekem szükségem van rátok! (pfej)
Tapasztald meg mit takar az élet napos oldala
ahol felnőttél már és végre mélyen néztél magadba
Nem szarják le mit mondasz, neked minden szavad isszák
a leírt sorok betűnként a lelked tisztítják
Én sakkoztam az élettel, de mattot kaptam rögtön
ezért el kellet tűnnöm, hogy aztán vissza kelljen jönnöm
Átbasztam már magam de nem éreztem a fájdalmat
naiv voltam, gyenge ígéretekkel áltattam
Ok nélkül támadtak, a penge élén táncolok
hogy a faszba lehetnék ugyan az ha rajtad végre átlátok?
Gyűlölöd ha szeretlek, te szereted ha gyűlölhetsz
a bizonytalanság démonjai a kezdetektől üldöznek
Az ambícióm kiújult, add vissza az adagom
helyetted inkább a rappat, kellett volna maradnom
A sok szart nekem is vissza kellett kapnom
de ami velem született az velem kell meghaljon...
Anna
Hátra hagyva, minden bűnöm
Semmit nem kell, tovább tűrnöm
Elfeledve, elhantolva
nézek vissza...önmagamra
Black
Felbomlott harmónia, démonoktól szállt testek
az elmúlás fényében szenvedő emberi lelkek
Üdvöz légy Mária, nem vagyok Dália
mitől mások jók lesznek
Egy vászon, melyre téged festenek
ami pár év múlva elkopik, elfelejtenek..
Ilyen az élet is, ahol is fénybe keltenek
de egy idő után megunnak, mindenki eltemet!
Egy homokóra amit hiába fordítasz már meg
rájössz hogy erre egy egész élet rámegy
Nem lehetsz mindig jó, hiába van helyén a szíved
mert amiért te vérzel sosem lehet a tied (soha)
Kényszer, mire bele mész kényszerből
semmit nem látsz a pénzedből, mond meg: érsz ebből?
(Kérsz még ebből?) mire rájössz majd egyszer
de addigra már a kereszt másik végén fekszel
Anna
Hátra hagyva, minden bűnöm
Semmit nem kell, tovább tűrnöm
Elfeledve, elhantolva
nézek vissza...önmagamra
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
