|
|
|
| Előadó: | Csut |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Csut
Túl mélyen voltam tudod 6 lábbal a föld alatt
az utálat vett körül, melytől minden sebem fölszakadt
Törd magad azon, hogy utáld te is önmagad
majd ha elvágják a torkom akkor a hangom helyén csönd marad
Nem oldódok semmitől, folyton arra gondolok hogy:
körbevesznek köcsögök meg álszent hamis mosolyok
Ugrál a gyűlölet és szerinted ez egy átok?
de én más utat nem látok, nekem szükségem van rátok! (pfej)
Tapasztald meg mit takar az élet napos oldala
ahol felnőttél már és végre mélyen néztél magadba
Nem szarják le mit mondasz, neked minden szavad isszák
a leírt sorok betűnként a lelked tisztítják
Én sakkoztam az élettel, de mattot kaptam rögtön
ezért el kellet tűnnöm, hogy aztán vissza kelljen jönnöm
Átbasztam már magam de nem éreztem a fájdalmat
naiv voltam, gyenge ígéretekkel áltattam
Ok nélkül támadtak, a penge élén táncolok
hogy a faszba lehetnék ugyan az ha rajtad végre átlátok?
Gyűlölöd ha szeretlek, te szereted ha gyűlölhetsz
a bizonytalanság démonjai a kezdetektől üldöznek
Az ambícióm kiújult, add vissza az adagom
helyetted inkább a rappat, kellett volna maradnom
A sok szart nekem is vissza kellett kapnom
de ami velem született az velem kell meghaljon...
Anna
Hátra hagyva, minden bűnöm
Semmit nem kell, tovább tűrnöm
Elfeledve, elhantolva
nézek vissza...önmagamra
Black
Felbomlott harmónia, démonoktól szállt testek
az elmúlás fényében szenvedő emberi lelkek
Üdvöz légy Mária, nem vagyok Dália
mitől mások jók lesznek
Egy vászon, melyre téged festenek
ami pár év múlva elkopik, elfelejtenek..
Ilyen az élet is, ahol is fénybe keltenek
de egy idő után megunnak, mindenki eltemet!
Egy homokóra amit hiába fordítasz már meg
rájössz hogy erre egy egész élet rámegy
Nem lehetsz mindig jó, hiába van helyén a szíved
mert amiért te vérzel sosem lehet a tied (soha)
Kényszer, mire bele mész kényszerből
semmit nem látsz a pénzedből, mond meg: érsz ebből?
(Kérsz még ebből?) mire rájössz majd egyszer
de addigra már a kereszt másik végén fekszel
Anna
Hátra hagyva, minden bűnöm
Semmit nem kell, tovább tűrnöm
Elfeledve, elhantolva
nézek vissza...önmagamra
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
