|
|
|
| Előadó: | Berecz András |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Népdal |
| Címkék: | Keressük! |
Lóra csikós, lóra,
elszaladt a ménes, elszaladt a ménes,
csak egyedül maradt a pányván a nyerges.
Nyergeljétek fel hát
ezt a daru pirost, ezt a daru pirost,
hadd ugratom által a zavaros Marost.
Hogy által ugratom,
magam is átmegyek, magam is átmegyök,
bánáti gulyásnál jó vacsorát eszök.
Igyál-egyél, pajtás,
ez a jó áldomás, ez a jó áldomás,
már te innen többé nem hajtol el marhát!
Hajtottam eleget,
kilencvenkilencet, borjút és tehenet,
kérjél, a mészáros bankót ád eleget!
Jó bor kell a magyarnak,
széna, abrak a lónak,
dugó kell a hordónak,
de uccu puska a nyúlnak.
Még a hírit elviszik,
hogy a magyar bort iszik,
mer még a teringettét,
nem itta az eszét.
Ha megitta, jól tette,
talán megérdemlötte.
Hopp, kincsem, galambom,
nincsen gatyamadzagom,
mert egy szajha az éjjel
a fogával rágta széjjel.
Arra alá a Baranya szélen,
kinyílott a tulipán a barázdaszélen,
egy-két szál, három szál,
csalfa voltál, rózsám, megcsaltál.
Éri, éri, de csak a szélit éri,
ha a babám akarja, a közepit is éri.
Olyan ez, mint a méz,
kit mit szeret, arra szépen néz.
Ez a legény úgy éli világát,
ha nincs itthon az apja, kipödri a bajszát,
csörgőre, pörgőre,
kutyafüle bajsza hegyére.
Hejehuja, pengő karika,
kanásznénak félre a likja.
Csiszeg-csoszog konyhaajtóba,
míg a bojtár jól megbúbolja.
Sárga csizma pi-piros má-mándli,
megveszekedtél-e vagy mi-mi-mi?
Tyuha ide, tyuha jó, tyuha jó,
Lösz a fene soha jó, soha jó.
Zöld ágat eszik a kis kecske,
vörös bort iszik a menyecske.
Mikor velem dolgát végezi,
távolról az urát csak neve-neve-neveti.
Térden állva szopik a bárány,
hanyatt dűlve mulat a leány.
Mikor a közepin beszúrok,
akkor mondja, hej, te huncut, de tudod!
Volt neköm egy kecském, tudod-e?
Kertbe rekesztöttem, láttad-e?
Megette a farkas, tudod-e?
Csak a likát hagyta, fújod, fújod, fújod-e?
Víg Mihály zeneszerző is méltatta az írót
Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Krasznahorkai László az apokaliptikus terror közepette erősíti a művészet erejét
A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét - mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.
Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt - méltatta közleményében a Svéd Akadémia.
388 millió forintnyi összeg jár a Nobel-díjjal
A 71 éves magyar író a díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A Trabant alapítója, a Balaton zenekar frontembere szerint hosszú lenne felsorolni, mi mindentől különleges Krasznahorkai művészete, de fontos kiemelni, hogy
- Teljesen új stílust talált ki, teljesen egyéni a látásmód, ahogy a világot szemléli, mindehhez társul egy ezzel adekvát nyelvi szerkezet, egy félreismerhetetlen saját stílus.- fogalmazott a 24.hu megkeresésére Víg Mihály, a Tarr Béla-rendezte Sátántangó főszereplője, valamint több Krasznahorkai-mű filmes adaptációjának zeneszerzője.
Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok közül irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre vehetett át korábban.
Kiemelt kép: Krasznahorkai László kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Budapest, 2025. október 9. Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely 2025. október 9-én Stockholmban jelentette be döntését. A felvétel 2017. március 22. készült Budapesten
Fotó: MTI/Marjai János
