|
|
|
Száz csillag ontott álmomban földöntúli fényt
Gyémánt csillagporból volt, fűrészpor lett rég
Van jól bevált foglalkozásom
Hadd ne mondjam meg a nevét
Mama, ne vess meg, tréfáltam
Nem az lettem, de rokon szakma
Mama, ne kérdezz semmit se tőlem
Csak ölelj át, mint rég
Mama, ne kérdezd, mi lett belőlem
Csak nézz rám, épp úgy, mint rég
Céltalan harcok a hírnévért, fájó éveken át
Mint a hóban, úgy felfénylett az első hóvirág
Magához ölelte lelkem egy kóbor bolond világ
Hm-m-m ..
Mama, ne kérdezz semmit se tőlem
Csak ölelj át, mint rég
Mama, ne kérdezd, mi lett belőlem
Csak nézz rám, épp úgy, mint rég
Mért nem lettem gyógyszerész vagy félénk óvónő
Most lepkehálóval szivárványt űz egy kis színésznő
És hajszolja nevetve-sírva, bármit hoz a jövő
Hm-m-m ..
Mama, ne kérdezz semmit se tőlem
Csak ölelj át, mint rég
Mama, ne kérdezd, mi lett belőlem
Csak nézz rám, épp úgy, mint rég
Mért bántják az embert, ha fénylő szíve van?
Szerepek az ágy mellett nagy kupacban
A szívem egy rossz villanykörte, de égni-égni akar
Tán nem ég ki hamar
Mama, ne kérdezz semmit se tőlem
Csak ölelj át, mint rég
Mama, ne kérdezd, mi lett belőlem
Csak nézz rám, csak nézz rám,
Kérlek, nézz rám, épp úgy mint rég
Neked már megvan az Animal Cannibals könyve?
