dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Kishonti Ildikó: Mama, ne kérdezz semmit se tőlem

Kishonti Ildikó - Mama, ne kérdezz semmit se tőlem

off off off off off
Egy furcsa lány
Előadó: Kishonti Ildikó
Album: Egy furcsa lány
Megjelenés: 1985
Hossz: 3:56
Szövegírók: G. Dénes György (Zsüti)
Zeneszerzők: Wolf Péter
Kiadó: Hungaroton- Qualiton
Stílus: sanzon, pop
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 2, összesen 3745 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Mama, ne kérdezz semmit se tőlem

Száz csillag ontott álmomban földöntúli fényt
Gyémánt csillagporból volt, fűrészpor lett rég

Van jól bevált foglalkozásom
Hadd ne mondjam meg a nevét
Mama, ne vess meg, tréfáltam
Nem az lettem, de rokon szakma

Mama, ne kérdezz semmit se tőlem
Csak ölelj át, mint rég
Mama, ne kérdezd, mi lett belőlem
Csak nézz rám, épp úgy, mint rég

Céltalan harcok a hírnévért, fájó éveken át
Mint a hóban, úgy felfénylett az első hóvirág
Magához ölelte lelkem egy kóbor bolond világ
Hm-m-m ..

Mama, ne kérdezz semmit se tőlem
Csak ölelj át, mint rég
Mama, ne kérdezd, mi lett belőlem
Csak nézz rám, épp úgy, mint rég

Mért nem lettem gyógyszerész vagy félénk óvónő
Most lepkehálóval szivárványt űz egy kis színésznő
És hajszolja nevetve-sírva, bármit hoz a jövő
Hm-m-m ..

Mama, ne kérdezz semmit se tőlem
Csak ölelj át, mint rég
Mama, ne kérdezd, mi lett belőlem
Csak nézz rám, épp úgy, mint rég

Mért bántják az embert, ha fénylő szíve van?
Szerepek az ágy mellett nagy kupacban
A szívem egy rossz villanykörte, de égni-égni akar
Tán nem ég ki hamar

Mama, ne kérdezz semmit se tőlem
Csak ölelj át, mint rég
Mama, ne kérdezd, mi lett belőlem
Csak nézz rám, csak nézz rám,
Kérlek, nézz rám, épp úgy mint rég

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Bob Marley, a reggae legnagyobb alakja 80 éve született - PORTRÉ

Nyolcvan éve, 1945. február 6-án született Bob Marley, akinek neve egyet jelent Jamaicával és a reggae zenével. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga.


Robert Nesta Marley néven látta meg a napvilágot a karibi sziget egyik eldugott falujában, egy angol apa és egy fekete tinédzser lány gyermekeként. Apja rögtön születése után eltűnt életéből, nem sokkal később meg is halt, Marley csak egy fényképről ismerte. A zenei karrier reményében tizennégy évesen ment Kingstonba, ahol kezdetben nyomorgott, de aztán szárnyai alá vette a reggae atyjának számító, buzgó rasztafári Joe Higgs. Ő hozta össze a Wailers együttest, amelyben Marley mellett a műfaj másik két legendája, Peter Tosh és Bunny Livingston zenélt. Jóllehet volt néhány helyi sikerük, túl messzire nem jutottak, így 1966-ban a feloszlás mellett döntöttek. Marley fél évig egy amerikai autógyárban dolgozott, ekkoriban nősült meg. Felesége, Rita haláláig társa, háttérénekesnője maradt, s három gyermekük született, de Marley-nek több házasságon kívüli gyermeke is volt.

 

Hazatérve újjáalakította a Wailerst, s a reggae gyökereit kutatva tanulmányozta az 1930-as években Jamaicában létrejött rasztafári szektát. A raszták a Biblia sajátos értelmezéséből kiindulva Hailé Szelasszié etióp császárban látták a megváltót, Etiópiában pedig "az Ígéret Földjét". 


A spirituális megvilágosodás után élete, személyisége is megváltozott: nemcsak a jellegzetes, fürtökbe font raszta-frizurát kezdte hordani, visszatért az afrikai gyökerekhez, hitvallását vegyes származására utalva így fogalmazta meg: "Nem állok a fehér ember oldalán és nem állok a fekete ember oldalán, Isten oldalán állok".


A Wailers nem csak szórakoztatni akart, kiállt az elnyomottak, a szegények mellett, a hitről és a szabadságról énekelt, amibe beleértették az általuk megvilágosodást hozó szent fűnek tartott marihuána fogyasztásának szabadságát is.

 

A Wailers első, Jamaicán kívül is terjesztett lemeze 1973-ban jelent meg, Marley neve a következő évben lett világszerte ismert, amikor Eric Clapton feldolgozta I Shot the Sheriff című szerzeményét. A Wailers 1974-ben a soul nagy csillagának számító Sly and the Family Stone előzenekaraként mutatkozott be az amerikai közönségnek, néhány előadás után azonban kirúgták őket a turnéból, ugyanis sokkal nagyobb sikerük volt, mint a fő attrakciónak. Nem sokkal később Tosh és Livingston a szólókarrier reményében kilépett (mindkettő sikeres lett, de korántsem annyira, mint Marley, Tosht 1987-ben máig tisztázatlan körülmények között lőtték le.)

 

Marley új zenészekkel folytatta, a vokálban helyet kapott felesége, Rita is. 1975-ben jelent meg Natty Dread című albuma, ezen hallható a No Woman, No Cry, egy év múlva a Rastaman Vibration már az amerikai lemezlistán is előkelő helyet ért el. Marley politikai töltetű szövegei égető társadalmi kérdésekkel foglalkoztak, ugyanakkor zenéje lehetőséget adott arra, hogy hallgatói kikapcsolódjanak, rövid időre elfeledkezzenek bajaikról. Teltházas koncerteket adott és világsztárnak számított, Jamaicában azonban még ennél is többnek: élő legendának, prófétának, a nemzet hangjának. Ő népszerűségét kihasználva törekedett a zűrzavaros hazájában szemben álló politikusok kibékítésére, 1976-ban egy 


ingyenes koncertje előtt két nappal merényletet követtek el ellene, ám sebesülten is a színpadra állt és a béke hangján beszélt.


Végül sikerült elérnie, hogy az ősi ellenfelek két évvel később nyilvánosan, stílszerűen egy Marley-koncerten békejobbot nyújtsanak egymásnak.

 

Sorra követték egymást kiváló albumai (Exodus, Kaya, Babylon By Bus, Survival) és a remek dalok. Az énekes a színpadon valóságos extázisban zenélt és lüktető muzsikájával hallgatóságát is magával ragadta. Épp egy amerikai turnéra készült, amikor 1981 tavaszán a New York-i Central Parkban 


kocogás közben összeesett, és az orvosi vizsgálat során kiderült, hogy rákbetegségben szenved


a kór átterjedt az agyára, tüdejére és a májára is. Alig 36 évesen, 1981. május 11-én halt meg Miamiban, temetését Jamaicában nemzeti gyász követte, díszsírhelyet kapott Kingstonban, ahol múzeuma is van.

 

Bob Marley hatással volt a zenére, divatra, a politikára, a kultúrára, 75 milliónál több lemeze kelt el világszerte


a halála után kiadott, legnagyobb slágereit összegző Legends című album 871. hete szerepel megszakítás nélkül a Billboard magazin 200-as listáján és csak a Pink Floyd Dark Side of The Moon című lemeze előzi meg. Zenei örökségét viszi tovább Ziggy fia, számait újra és újra feldolgozzák, de azért a Could You Be Loved, a Redemption Song, a Get Up, Stand Up, a One Love, az Is This Love az eredeti változatban a legjobb. Marley bekerült a Rock Dicsőségcsarnokába, még évtizedekkel halála után is a legjobban kereső hírességek között van, sőt nevét viseli az első marihuána-világmárka, a Marley Natural termékeket a kannabiszt legalizáló országokban lehet megvásárolni. Első európai szobrát a Bánátban, Diószegpusztán (Banatski Sokolac) állították fel 2008-ban. Életéről 2012-ben dokumentumfilm készült, amelyben addig ismeretlen dalai is felhangzottak, tavaly pedig bemutatták a róla készült Bob Marley: One Love című játékfilmet, Kingsley Ben-Adir főszereplésével.



Fotó: Bob Marley Facebook

 

Vers mindenkinek - zenei ajánlat

Tóth Árpád - Újév reggele c. megzenésített verse

Adományozás