|
|
|
| Előadó: | Vazul Vére Rockopera |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vörösmarti Imre |
|
Vörösmarti Imre |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Történelmi Rockopera |
| Címkék: | Keressük! |
Hóhér, húzd meg a kötelet
Húzd meg, feszítsd meg az íjat
Hóhér, tedd a dolgod, amíg fizetnek téged
Hóhér itt az új rend, neked is meg kell élned
Hóhér, holnap én leszek az
Aki felköt téged.
Hóhér, bármilyen idegen
Törvény véd is, véged
Az út, a tűz a szabad vér
Amim van, ér amennyit ér
Az enyém nem adom semmiért.
Egy perc egy élettel felér
Ami végig elkísér
Ami az enyém nem adom semmiért.
Szabadnak szült az én anyám
Hány élet vár még rám
Engedj hazatérnem végre, atyám
Akit szeretsz meglakol
A szívem mélyén valahol
Te ott vagy, az ember előtted meghajol
Hóhér, mit teszel majd
Amikor jönnek érted
Hóhér, alólad húzták már ki
A saját földed.
Hóhér, én ott leszek majd
Amikor veszik a véred
Hóhér, szemembe nézhetsz majd
Ha még megéred.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
