|
|
|
| Előadó: | Funktasztikus |
|---|---|
| Album: | Tartsd lent! |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 3:47 |
| Szövegírók: |
Csató Adorján |
|
Csató Adorján |
|
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
A zenekarom tizenhat gumilap
Komponálok, kalimpálok, Johann Sebastian Funk
Inkább nem hagynék fel a szokásos körökkel
Örökké "Szívvel, lélekkel" haver, nem foggal-körömmel
Nem törődöm a közönnyel ezt örömmel csinálom
A himbálózó villanykörte a kristály csillárom
Gyűlölöm a csendet, túl régóta űzött vadként
Életvitelszerűen űzöm a rapet
Ezért lehúzom a leplet, lebutult B-oldal
Eladnád a lelked, elkurvult élvonal
Bugyorgatyás gyerkőcökből anyagias apukák
A tábla mellett sorakozó megkopott sakkfigurák
Lerágott csontok és terülj, terülj asztalkám
Úgy nevezem a rapszakmát hogy harácsoló maszkabál
A konzumzene, korrupt keze elér, de belázadok
Kiközösítenek, temetnek, feltámadok
(Ref.)
Együtt élek az omlásveszéllyel
A magányos karmester magának vezényel
Elárulhatom nem viccből zenélek
Ami szívem a számon szívből beszélek
Második felvonás, más a felfogás
Like és megosztás, ez nem fejmosás
Hanem a lefejezés utáni felmosás....
Tisztelt Corleonék, Gottik, Escobar-ok!
Rappeltek, de minek? Kevés az esztergályos
Az egyik szemem sír, a másik azon nevet
Önszántamból választottam hogy maradok számkivetett
Elveszett az örökségem, jelentőségem
A hitgyakorlás nem kötelező közösségben
Itt a középszerű a népszerű, ők a nagyhatalmak
Elvárnák a köcsögök hogy talpat nyaljak
"- Feláálsz nekünk, Funk? Nekünk, a Hősöknek?
Levágom anyád fejét, és elvágom még a meg sem született gyerekeit torkát is!
- Micsoda?!
- Igeeen!!!"
Hip hop pont kamu, te hogy neveznéd barátom
Amikor Eckü felhív hogy kiirtja a családom
Semmi nem tabu, ágaskodó hőscincér
Úgysem fogsz magasabbra jutni a földszintnél
Persze velem van a baj, mindent eltúlzok
Istenem bocsáss meg neki, mert én nem tudok
A Rendben Man Máté egy zseni peace Punnany
De attól még a Wolfie kétszínű kurafi
Hangoztattad hogy utálod a hazai műfajt
Most meg bábáskodsz, kevered a műszart
Ennek nem vagyok eléggé földalatti, annak nem vagyok elég népszerű
Mit számít ha műanyag, csak legyen élethű
Mint a koszorú, amit a közösbe teszek
A bizalmam is elástam a gödörbe veled
Kivel játszol? Őszintén csinálom
Mert tudom ki vagyok és nem zavar kinek látszom
(Ref.)
Együtt élek az omlásveszéllyel
A magányos karmester magának vezényel
Elárulhatom nem viccből zenélek
Ami szívem a számon szívből beszélek
Jobb kéz tempó, bal kéz pálca
Damilon rángatott dagadt pénztárca
Harmadik strófa, diaszpóra
Lírikus akasztófa, mehettek a fagyasztóba
Slágergyanú, megélhetési kitétel
Engem nem vezérel a megfelelési kényszer
Beleszarok a zsebedbe, kendd a hajadra
Nézzetek a szemembe, a vidám barakkra
Sakál részeg vezérhere sugárba hány a VIP-ban
Ünnepli a regimentje, fuldoklik a fikájában
Ez van, egyre éhesebb a jóllakott
Még hogy ti mondtatok le rólam, én mondtam le rólatok
Nincs béke, nincs szeretet, hazug piszkok
Őrült vagyok, egyedül betámadom a nyugatot, ahogy Tim Dog
Az öregeknek tisztelet, vannak gyémántok
Ezek betömik a szátok, kinevetve asszisztáltok
Funk az ügyeletes fő gonosz, mondj egy érvet
Már a puszta jelenlétemmel is érdekeket sértek
Mongoloid mangalica, nem tetszik az alkatom?
Száradjon le hogyha vastagabb, mint az alkarom
Mit érdekel mit érek el, nem sokat nem keveset
Egy személyben képviselem Észak-Keletet
Mindig ugyanazt kántálom újra és újra
A média a stricid és te vagy a kurva!!!
Végre megérkezett a pop koronázatlan királynőjének, Dua Lipának harmadik nagylemeze, a Radical Optimism, amely 11 dalból áll. Az énekesnő egyedüllétét kiemelő album első felvétele beszédesen az „End Of An Era” (azaz: egy éra vége) címet viseli és olyan slágerek gyűjteménye, mint a „Houdini”, a „Training Season” és az „Illusion”. Dua „pszichedelikus popként” írja le új lemezét, megjegyezve róla, hogy „olyan kiállások és különféle hangzások keveréke ez, amit ha csukott szemmel hallgatsz, akkor egy kész, vizuális világ tárul eléd”.
„Az albumot a szingliségem alatt írtam” – mondta el Dua. „Mindig valami vicces történettel érkeztem a stúdióba, és mindegyik más-más dalt inspirált. Van egy lazaság és őszinteség, ami korábban nem volt meg bennem.”
Az album elkészítésekor a világsztár olyan kivételes művészekkel dolgozott együtt, mint Caroline Ailin (Dua Lipa: New Rules), Danny L. Harle (Caroline Polachek, Charli XCX), Tobias Jesso Jr. (Adele) és Kevin Parker, akit művésznevén Tame Impalaként ismerhet a nagyvilág.
Dua hozzátette: „Mindenki háttere és munkamódszerei jól összeálltak barátként és zeneileg is.” Így folytatta: „Nagyon nyitottak voltunk egymással, és úgy éreztem abban a szobában, hogy sebezhető lehetek, és szabadon beszélhetek a tapasztalataimról. Ennek a zeneisége olyan gazdagnak és izgalmasnak hatott, és szerettem volna ebben teljesen elmerülni és részese lenni.”
A Dua önfelfedezése által ihletett Radical Optimism egy olyan anyag, amelyben értelmet nyer a tiszta öröm és boldogság megélése azokban a helyzetekben is, amelyeket korábban lehetetlennek tűnt elfogadnunk.
A 11 szám közül egy igazán mély jelentésű, a „These Walls” kapott fókuszt a Spotifyon, amelyről elárulta az énekesnő a Zane Lowe-nak adott, nemrég közzétett interjújában, hogy:
„Van ez a közhely, hogy "ó, ha ezek a falak beszélni tudnának, tudod, mit mondanának". Szerintem érezhető az az energia, amikor besétálsz egy szobába és két ember veszekedett, vagy ideges.”
„Azt gondolom, hogy elkerülhetetlen az a beszélgetés, amit senki sem akar, de meg kell tenni, valakinek ki kell szállnia, és bármennyire is fájdalmas, ez általában megfelelő okok miatt történik, mert rólad van szó, és a megérzésed mindig megmondja, hogy valami jó vagy nem…”
Íme a Radical Optimism dallistája:
1. End Of An Era
2. Houdini
3. Training Season
4. These Walls
5. Whatcha Doing
6. French Exit
7. Illusion
8. Falling Forever
9. Anything For Love
10. Maria
11. Happy For You
Fotók: Dua Lipa
