|
|
|
Refrén
Állj meg, gyere vissza hozzám
Az első mindig te voltál
Itt nincs, régen mosoly már
Eltűnt a bánat mit okoztál
Degz
Csalódtam, nem benned.. magunkban
Örökké? nem bízhatunk már a saját szavunkban
Hazudtam, mikor azt mondtam, hogy hagyjál
de amikor ki mondtad: "vége", a szemembe meghaltál
Kaptál, tőlem könnyet, meg a szívem darabját
úgy érzem felhalmoztam a világ összes haragját
Küzdök, hogy újra velem legyél
a darab, ami veled maradt mindörökké remél
Remény... amíg van a földön ez lesz szeretet
mert veled terveztem mindent, házasságot, gyereket
Túlságosan naiv voltam... míg a múltat temeted
én azon gondolkodok, bárcsak foghatnám a kezedet
Se veled se nélküled, éld ki minden vágyad
mert ha nem is mondom, ki neked én mindig visszavárlak
Bárcsak, vissza tudnám csinálni a hibáim
mert a régi életem egyre jobban hiányzik..
Refrén
Állj meg, gyere vissza hozzám
Az első mindig te voltál
Itt nincs, régen mosoly már
Eltűnt a bánat mit okoztál
Cserii
Jól indultak a dolgok még a leg elején,
Elszárnyalt a szívem... soha földet nem ért,
Elfogott még engem is az igazi vágy,
olyat adtál nekem ... Mint még soha talán,
ott voltál, hogy ha kelettél nem hagytál soha szenvedni,
tudtam jól, hogy felsegítesz ezért mertem elesni,
Hiányzik az illatod a bőröd tapintása,
a fél mosoly a szádon és a szemed csillogása,
én válaszokat adtam mire kérdésekkel feleltél,
nem hagytál szóhoz jutni szimplán csak meg vetettél,
de amit érzek belül azt nem veheted el,
hiába túl nagy lesz a teher, amit cipelnem kell,
mikor utoljára beszéltünk azt hittem minden rendendben lesz,
mégis olyat mondtál, hogy az ember ilyet nem tervez,
elkapkodott döntés volt mára meg is bántam,
hogy a sötét alagúton át a fényességet láttam,
Refrén
Állj meg, gyere vissza hozzám
Az első mindig te voltál
Itt nincs, régen mosoly már
Eltűnt a bánat mit okoztál
Degz
Szeretlek, és szeretni is foglak
néha voltak viták is de szép idők is voltak
amikor megöleltél nem létezett a bánat
de nincsen már itt te meg én, mert nem vagyok jó nálad
hiányzik az este mikor egymás mellé bújtunk
hiányzik az érintésed meg a közös múltunk..
hiányzik a csókod, a szerelmed, a szavaid
te lettél a múzsám és ezek a te dalaid
beszélgetünk mindennap, de nem úgy már, mint régen
megváltoztam hidd el, ez egy másik énem..
nem tudom már visszahozni azt, akit te szerettél
hozzuk össze újra, nem kell más csak szeressél
nevessél, velem újra mindenen mi történt
gyújtsunk megint lángot, mindent elsöprő örvényt
te meg én az egy és nincsen még egy ilyen
egy szavadba kerülne és az a szó az: igen
Refrén
Állj meg, gyere vissza hozzám
Az első mindig te voltál
Itt nincs, régen mosoly már
Eltűnt a bánat mit okoztál
Cserii
sok szép idő után nekem ez az egész fáj,
hogy külön úton akarsz járni nem tekintve ránk,
az első csókra emlékszel hogy összeforrt a szánk?
nálam szikrát robbantottál.. mára kialudt a láng,
nem mondhatom hogy megbántam mindent amit tettem,
mégis érzem azt hogy megint magam köptem szembe,
féltetelek.... szerettelek...óvtalak a bajtól,
most meg félve nézel rám és újra én vagyok a padlón,
tudjuk miben hibáztunk, és javíthatnánk rajta
az esélyt már a sors párszor a kezünkbe is adta
mégsem éltünk vele csupán hagytuk hogy elússzon
eltévedtünk valahol még a közös úton.
szembe mentünk egymással és nem együtt azt ahogy kell
ezáltal a szerelem pont emiatt hagyott el
ütköztek az érdekek te mást akartál, én is
körbevett a sötétség és elhagyott a fény is
Bridge
Úgy fáj, nem érdekel senki más
De egyikünk sem volt hibás
várj meg, előlem elfutottál
Szerelmünk véget ért tudod már
Refrén
Állj meg, gyere vissza hozzám
Az első mindig te voltál
Itt nincs, régen mosoly már
Eltűnt a bánat mit okoztál
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
