|
|
|
| Előadó: | Funktasztikus |
|---|---|
| Album: | Táncdalok, sanzonok, melodrámák |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 3:11 |
| Szövegírók: |
Csató Adorján |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Funkton |
| Stílus: | underground rap |
| Címkék: | Keressük! |
/”Még itt a nyár, de langyos már a napsugár, és odakünn egy régi dalt dúdol a szél.”/
A város peremén földszinti erkély.
Rozsdás korlátjára dőlve fürkészem a reményt.
Én a falnak beszélek, neki mesélek.
A lelki szegénynek a falak beszélnek.
Én a falnak beszélek…
(beszélek, beszélek!)
Én a falnak beszélek…
(beszélek, beszélek!)
Elázott porfészek – édes otthonom.
Csak bőr a csontokon, lerágott tollvégek.
Csalódtam az álszent anyaszentegyházban,
amióta maga Luciferrel élek egy társasházban.
Az ördög nem alszik. Akkor ki horkol?
Unalmamban csigákat tekergetek a tüdőszűrő-behívómból.
Egy vagyok csupán a szomorú bohócok közül,
a sasszézó füst a százas égő körül.
Ami fontos nekem, azt egy kezemen meg tudom számolni:
a boldog napjaim, a cinkelt lapjaim, a hazug szavaim,
a szerelmeim, a szeretteim, az igaz barátaim…
az nem véletlen, ha vétkezem. Nem fogok megváltozni.
Vállam nyomja szüntelen,
vállam nyomja szüntelen,
vállam nyomja szüntelen,
hogy egy szürke világba nem színvaknak születtem.
Csészetartó linzer, garzon teafilter.
Úgy rappelek, hogy kigyullad az olcsó, kínai pop-filter.
Az idő csak szalad, az ablakom alatt a sakálok vonyítanak.
Összefolyik az külvilág, az üvegek torzítanak.
Ön- és közveszélyes, kirekesztett eretnek;
a társadalom inkább hisz egy delírium tremens-nek.
Fák illatozzatok, jégvirágok, az ég-világon semmi nem zavar.
Ha már meghallgatni senki nem akar,
én a falnak beszélek,
beszélek, beszélek!
Én a falnak beszélek…
beszélek, beszélek!
Én a falnak beszélek…
beszélek, beszélek!
Vagy a falak beszélnek?
Vagy a falak beszélnek?!
Magától elindul egy régi lemez a teszlán.
A nikotintól besárgult ujjaim között a pennám.
Elfújom a gyertyát a kulcslyukon át, a gyehennát.
Szelek szárnyán szárnyal a Szaharában egy szerenád. (Hallod?)
Fuldokló legyet mentek ki a levesemből,
máglyát rakok a szoba közepén a felszólító levelekből.
Ha házhoz jönnek majd, kék rabszállítóval,
csak ülök a kádban csendben két hajszárítóval.
Én a falnak beszélek, neki mesélek.
A lelki szegénynek a falak beszélnek.
Én a falnak beszélek…
beszélek, beszélek!
Én a falnak beszélek…
beszélek, beszélek!
Én a falnak beszélek…
beszélek, beszélek! (...)
Vagy a falak beszélnek?!
Agorafóbia.
Beszélek, beszélek…
A Sc.Art együttes A jól temperált univerzum című, kozmikus eredetű hangokra épülő albumának anyagát szombaton hallhatja a közönség a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
Az elektronikus hangszereken játszó Sc.Art (Science & Art) együttest a Franciaországban élő ifj. Kurtág György zeneszerző, valamint a magyar zenei újhullám meghatározó zenekarának, a KFT-nek két tagja, Márton András és Lengyelfi Miklós hozta létre. A koncerten a trió először adja elő a 2010-ben Fonogram kortárs komolyzenei díjat nyert albumát, tizenöt év után.
ifj. Kurtág György
Fotó: Sc.Art Facebook
Az előadás a tudomány és a művészet izgalmas találkozásából születik
A jól temperált univerzumban a mikrohullámú háttérsugárzás hangját, a Föld légkörének ütköző elektronok hangjait, a Jupiter, a Szaturnusz és más égitestek környezetében NASA űrszondák által készített felvételeket használják fel, sok játékossággal.
Márton András, a KFT tagja
Fotó: Sc. Art Facebook
Az ezekből nyert hangok keverednek ifj. Kurtág György saját fejlesztésű hangszíneivel, effektezett elektronikus basszusgitárhangokkal és elektronikus dobbal vezérelt hangmintákkal, komplex, élvezetes zenei élménnyé varázsolva az univerzum "hangjait".
Az album anyagát bemutatták többek közt a MÜPÁ-ban, a Műcsarnokban, Bernben, hazai templomokban, művészeti fesztiválokon.
A koncert után beszélgetés lesz az együttes tagjaival.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
