|
|
|
| Előadó: | Eszményi Viktória és Heilig Gábor |
|---|---|
| Album: | A zapa és a zanya |
| Megjelenés: | 1991 |
| Hossz: | 4:10 |
| Szövegírók: |
Heilig Gábor |
|
Heilig Gábor |
|
| Kiadó: | Zebra Zenekiadó |
| Stílus: | Country |
| Címkék: | Keressük! |
15 éve Vilniusban, a Krasznaja Moszkva szállóban,
Beleszerettem egy gyönyörű barna lányba!
A gyezsurnaját is kijátszva, beloptam őt a szobámba
S perceken belül, kialudt a lámpa!
Ó, azok a vilniusi éjszakák!
Ó, azok az isteni szoljankák!
Ó, az a gyönyörű barna lány!
Azóta itt van mellettem,
S egyedül ő nem változott nekem!
15 éve Vilniusban, még gyönyörű barna és lány voltam
Beleszerettem egy sovány kis fekete srácba!
A basszusgitárját pengette,
És úgy nézett, olyan epekedve,
Hogy a végén, bizony tényleg megsajnáltam!
Ó, azok a vilniusi éjszakák!
Aztán Kisinyov, Moszkva,
Tallin, Kijev, végül Leningrád...
Ó, aza kedves fekete srác!
Azóta itt van melletem,
S egyedül ő nem változott nekem!
Ó, azok a vilniusi éjszakák!
Ó, azok az isteni szoljankák!
Ó, az a kedves, fekete srác,lány!
Azóta itt van mellettem,
S egyedül ő nem változott nekem!
A turné aztán véget ért,
Forintot kaptunk, a rubelért,
S együtt maradtunk, rosszban is meg jóban!
Most a híradót nézzük kettesben,
Mit mondanak a hírekben,
Mi újság a Szovjetunióban?
Ó, azok a vilniusi éjszakák!
Mh, azok a morcos gyezsurnaják!
Ó, az a kedves, fekete srác, lány!
Azóta itt van mellettem,
S egyedül ő nem változott nekem!
Ó, azok a vilniusi éjszakák!
Ó, azok a színes tévé csodák!
Ó, az a kedves, fekete srác, lány!
Azóta itt van mellettem,
S egyedül ő nem változott nekem!
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
