|
|
|
| Előadó: | Takács Árpád & Mészáros Béla |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Takács Árpád Mészáros Béla |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Minden tiltott, Minden tiltott, Minden tiltott - csak a vakság nem
Pedig élõvé válni csak önkifejezésen keresztül lehet - máshogy nem
A többi a szokásos illúzió
Aki nem 'önkifejez' az még alszik, vagy egyenesen halott.
'Dehát a tapasztalatok!' - ugyan, a korodon jót mulatok.
Egy tiltottként szenvedni nem tapasztalás, hanem csalfa halál
Úgy érezhetem visszatartanak,
De nem tartanak vissza
Magam hagyhatom uralkodni egy erõt
Valami foghatatlan kõfelhõt
Amint elkezdeném érteni
Rájövök, hozzá sem érhetek
Egy másik nézõpont kellene,
Talán ráláthatok a térhálóra
Idõrõl-idõre megkísérlik elvenni ami vagyok
Létre akarják velem hozatni önmagukat,
Belémhelyettesítik azonosulásaikat,
Egy rólam alkotott képhez ragaszkodnak
Ellenállok!
De minek is?
Ellenállok!
De minek is?
... ne vígy minket a kísértésbe
De szabadíts meg minket a gonosztól...
Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsõség
Mindörökké,
Tiltott
Ami vagyok
Arról látszólag nem vesznek tudomást,
Ezzel szándékozzák bennem letörni az õsbizalom iránti lelkesedést
A szavamba vágnak, vagy bezárkóznak, elkezdenek másról beszélni, vagy éppen gépiesen ismételnek...
De én csak folytatom tovább
Legalábbis magamban...
De ha elég kitartó vagyok láthatom,
Hogy közben formálom õket
Ellenállok!
De minek is?
Látom,
Ahogy próbálgatják titokban a tiltott éteri ízeket
Kóstolgatják, hogy jól csinálják-e az új "módszereket"
Persze, amikor észreveszem akkor szégyenlik... pedig ha tudnák hogy egyáltalán nincs mit...
Szóval próbálgatják, próbálgatják, aztán az elsõ akadálynál leadják,
Nem, nem feladják, LE-adják...
És amikor ezután meglátják, hogy amit önmagadért teszel abból semmi sem jár ingyen,
Minden marad a régiben
... ne vígy minket a kísértésbe
De szabadíts meg minket a gonosztól...
Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsõség
Mindörökké,
Tiltott
Tiltott
Mindörökké,
Tiltott
... ne vígy minket a kísértésbe
De szabadíts meg minket a gonosztól...
Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsõség
Mindörökké,
Tiltott
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
