|
|
|
I.VERZE :
Ha nem dob fel semmi testvér rég gázos
De elkell temetned a múltad azon lépj át most
Minden messze már ami volt, sok megtörtént sztori visz
Spanok borok pia azt azt egész bagázs sztorizik
Csajokkal a téren mindenki egymás száján
Füstöltek a cigik lecsúszott pár doboz fácán
Reppeztünk a pályán, mindig oltottuk a népet
Bevettük a várost az egész rohadt vidéket
Csak nyomtuk de lóvé nekünk nem volt sok
Ha valamire kellett egymásnak azt megtoldtunk
Később kezdődött a kamaszkor feljártunk a citybe
Akkoriba álltunk rá iskola helyett a cigire
Voltak durva balhék ütöttünk vagy épp ők
Az akkori ribancokból mostanra megérett szép nők
Ha összekaptunk valamin lepacsiztuk másnap
Ment a freestyle a graff montanaval tele táska
R :
Spanok tesók, bandák utcák meg terek
Annó kinn egész nap amíg a nap lemegy
Ahogy pörög az idő vele úgy szakad a vászon
De ahogy eddig ugyanúgy én a szavakat állom
Mint annó ugyanaz a kazetta
Ugyanugy mint annó csak nagyobb lett a palletta
Ugyanugy mint annó pár tesó a pinák meg ez
Nyomom ezt a szart mert így kerek a világ nekem
II.VERZE :
Mindig volt mi havaz, de átvészeltünk a telet
Emlékszem durva bulikra mikor szétszedtük a helyet
Fiatal puncikkal a strandon vízbe pár pohár
Első kúrások meg amikor az első vág pofán
Nem volt semmi dolgunk, csak vadulások non stop
Már akkor is beugattunk nem szalutáltunk fostunk
Egyik durva emlék első macskajaj a kép torz
Lehányták a lépőmet de mákomra nem air force
Voltak csalódások pinákba de legyintek
hisz miénk volt a világ tudtam holnap újat leintek
Ment az utcán arcokkal szemezgetés bandák
Érezték előbb utóbb jobb ha ezt a szart feladják
Volt lehúztunk valakit nem büszkeség tény ez
Ha asszed máshogy csinálnék én bármit is te tévedsz
Mindenki nem is bírhat már akkor se volt cél az
Dimitri annó egyik legjobb ez szét basz
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
