



dimitri fenn dimitri lenn
pörög a dimitri, dimitri bang
elmondtam amit kell nem hozok újat
hogy beelőztök csak ti hiszitek
pörög a show, pörög az ész
pörög itt minden csak dőljön a pénz
pörög itt minden és én is
elhitted hogy hagyom most még is megy
mi kell mondjad na mi kell már na
itt zsebekbe részek nincs hitelkártya
zsebbe a zsé, mindig zsebbe a lé
minden ami nekem kellett kiperkálva
hey boy, idegesít már
hogy asszed csak te tudsz itt ebbe
verem a szádat, neked alázat
csak külföldit pörgetek trapbe
2x
dimitri fenn dimitri lenn
ha bepörgünk a sleppel meg dimitri gang
dimitri fenn dimitri lenn
dimitri dimitri dimitri bang
4x
dimitri fenn dimitri lenn
pörög a dimitri, dimitri bang
elmondtam amit kell nem hozok újat
hogy beelőztök csak ti hiszitek
adom a durvát, rakom a dobra
üvölt a trap, de itt egyik se flocka
üvölt a gyerek, üvölt leverem
mindent fel egy lapra beteg a flotta
pörög a nyelv, pörög a száj
pörög a dimitri, dübörög hi
szakad a ház le szakad míg égsz el
ha úgyérzed kevés lesz püfölök rá
dimitri fenn, dimitri lenn
kapod a savakat dimitrisen
kapja be mind mert nem kell a szlengje
mert te is csak egy vagy, szal te is csak tedd le
pörög a számom, pörög azt vágom
minden cuccomon a név ott van
hogy nem égtél ki hát persze nem
mert még idő előtt le lettél oltva



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala