|
|
|
| Előadó: | Missh |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Minden nap kell egy perc, hogy lássam,
Soha nem láthatom őt mással.
Mindig ezt teszem,
Megszeretem aztán elvesztem.
Minden nap kell egy perc, hogy lássam
Yeah!
Tudom, hogy vége bébi, esküszöm, hogy nem is bánom,
Csak az a baj, hogy a hívásodat mindig várom.
Hiába mondom, hogy nem érdekel, sohasem,
Senki sem, de az arcod még mindig ott a fejemben.
Hányszor mondtam, nem mehet így tovább,
De a kurva szívem valamiért mindig oda húz hozzád.
Ez a sok veszekedés nem véletlen,
Bárcsak határozott lehetnék az életben.
Hogy megmondjam, soha többet nem lesz mégegyszer,
Ha csak én leszek, meg te leszel, teljesen külön életben.
Egy olyan nővel lennék, aki oda figyel rám,
És nem azzal foglalkozik, hogy mi ez a gyanús telefonszám,
Úgyhogy bébi én örülök, hogy vége,
Akármilyen nehéz, a szívem félre van téve.
Tudod én voltam, az aki elcseszte.
Én szerettelek téged, és ez mindig jusson eszedbe.
Minden nap kell egy perc, hogy lássam,
Soha nem láthatom őt mással,
Mindig ezt teszem,
Megszeretem aztán elvesztem,
Minden nap kell egy perc, hogy lássam.
Szívem darabokban, megfordult a világ,
Fájdalmas minden emlék, elszáradt minden virág.
Mert én voltam az, aki bízott, de pofont nyert.
Most tombol minden, de bízom, hogy lesz majd csend.
Hiába szerettelek téged, most mással vagy,
És így mutatod, hogy vége,
Tudom éget téged ,
Hiába van rajtad álarc,
Gyönyörű virág vagy bébi, de nélkülem elszáradsz.
Én voltam az, aki megértett,
Melletted voltam akkor is, mikor nem kérted.
Én benned nem láttam hibát baba, csak a szépet.
Miattad minden szerelmes dal széttépett,
Mert te vagy az akivel leélnék még száz évet ,
Te is tudod milyen velem, ezerszer átélted.
Hiába törlöd a számom,
Hiszen fejből vágod
Úgyis tudod mi a mottóm,
Ami a szívemen a számon.
Minden nap kell egy perc, hogy lássam,
Soha nem láthatom őt mással,
Mindig ezt teszem,
Megszeretem aztán elvesztem,
Minden nap kell egy perc, hogy lássam.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
