|
|
|
| Előadó: | Szerda Délután |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Frész Ferenc |
|
Bíró László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Micsoda világ!
Még működik minden,
Hát túl nagy gond nincsen!
Ketyeg az óra, a templom tornyán
Színes a naptár, az asztal sarkán
De napjaink szürkék,
Oda sok gond is fér még!
Hu-hu yeah!
Hu-hu yeah!
Hu-hu yeah!
Nem tudjuk azt még,
Hogy mit hoz a holnap...
De siratjuk, kikért a harangok szólnak!
Csődbe ment eszmék, a jövőt kikezdték
Itt hallgat a bölcs, és fecseg a hős!
Eltűnünk a csend alá...
Micsoda világ!
Nem szól semmit, tovább áll,
Néma, aki lát!
Eltűnünk a csend alá...
Micsoda világ! (Micsoda világ!)
Nem szól semmit, tovább áll,
Néma, aki lát!
De néma a száj,
És beszél a szív!
Úgy fut az idő,
Most nem is kell a szó!
Egy léggömb a múlt,
Amit felkap a szél,
Millió ember van, ki utánna néz!
Életünk árát,
Mások eljátszák!
És csak ostoba jelszavak zúdulnak ránk!
A plakátok újak,
S kik mögéjük bújtak,
Most csak becsukott szemmel mernek köztünk járni!
Eltűnünk a csend alá...
Micsoda világ!
Nem szól semmit, tovább áll,
Néma, aki lát!
Eltűnünk a csend alá...
Micsoda világ! (Micsoda világ!)
Nem szól semmit, tovább áll,
Néma, aki lát!
ÉBREDJ FEL VILÁG! (Ééé-jó!)
ÉBREDJ FEL VILÁG! (Ééé-jó!)
De néma a száj,
És beszél a szív!
Úgy fut az idő,
Most nem is kell a szó!
Egy léggömb a múlt,
Amit felkap a szél,
Millió ember van, ki utána néz!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
