|
|
|
| Előadó: | Essemm |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Essemm:
Kera, kera, kera, erre törik a kamera
Téged a Vatera sem ad haver, a Garage for eva
A brigádtól jön a szeka, les a zseka, fagy a Sega
Míg a zenéd semmit sem ad, ez felüt és lecsap tesa
Addig te csak várjál, itt az MB, Fura, Ra
Azt mondod, hogy nem ér fel a szintre ahol csakis te vagy
Én meg nem vagyok vega, ezért a kera megy be a fejbe
Úgyhogy le vagy..., Érted ez mit ad geca!? Na szeva!
Megy a csel a lábad alatt, nem veszítheted el a
Meccsed, a GRG fella' ellened van és mega
És aki megakar ölni, a karate de nagy
De ma nem jön össze, hagyd is papa, ez Garage kera.
Süti:
Nagy szavaknak nagy mike, neked nem kell csak mikroport
Mó abba mond hogy csinál az icából a mikró port
Most mellőzd kicsit a szót, fülelj csak mint a gunganek
Ne kombinálj, inkább egy kis észt szívjál a skunk helyett
Úgy hallottam nem baszol a lakhelyen
Mer' minden lány laktóz érzékeny lesz mikor elsütöd, hogy "van tejem"
Nem izom kell mint Vin Dieselen
Csak menni, ez a környezetre káros hibrid üzem, ha épp nincs benzin, van dieselem
Ezért mész csak lefelé és ezért van itt tartalék
Majd megkérlek, meséld el, milyen lentig tart a lék
Foglalkoztasd Mengelét, kamu vagy mint a manga lét
Na add a lét te langaléta, előttünk nem pang a nép.
Refrén:
Minket üldöz a sok húsevő, nincsen köztük már vega
Azt nem posztolod a face-en, hogy ki lett osztva pár kera
Közben elszoptad az arcod, leszakadt mint a vakolat
Annyit políroztad a kárt, tiszta már mint a patyolat.
Fura Csé:
Neked skera, mer’ a Garage nem a levegőbe vakerál
Tudod a csapatom soha meg nem áll haver, hanem ahelyett análba kerál
Bennetek megáll az ütő, mer’ a meccs nem lehet egál
A kis brigádotok hendikeppel se nyer, mer’ eleve vesztésre áll
Ilyen a habitus ütöm a sok habit itt
Ha harapok az alapon, úgy jártok mint Holyfield
Háborognak a szomszédok, dübörög a Süti beat
Beugrasztalak te fasz, mint a Class a Kasza Tibit
Nagyon kerál a zeném, nem lesz a faszom se szerény
De hogyan érthetnél meg gyökér, te sohase leszel én
A sok mellébeszélőt lököm a szakadékba
Ma kitakarítok itt ha kitalálom hol van a tégla.
Ra:
Amit lepörgetsz hetente a népnek 10 deka
Nagy a kereseted mert mindenhol sok a vega
Kell az élvezet, de kerget minden zseka
A spanodról meséltek, de azt hitted, hogy te vagy
Ha nem pörög a della a faszod tele van
Az embereknek dög a fele, a másik fele vad
Hiába kergeted más álmát ha lehagy
Fura Csé, Süti, Essemm, Ra neked Kera
A brigád hiperaktív, ha ver a beat füstöl a weed
Ha ver a szív, mi masszívan nyomatjuk a kerát
Haver ez deep, nem mint a dish, ha jön a Garage, elő a kush
Neked ez tűz, K.D. 10, szívd be a vakerát.
Refrén:
Minket üldöz a sok húsevő, nincsen köztük már vega
Azt nem posztolod a face-en, hogy ki lett osztva pár kera
Közben elszoptad az arcod, leszakadt mint a vakolat
Annyit políroztad a kárt, tiszta már mint a patyolat.
2x
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
