Előadó: | Azok a Fiúk |
---|---|
Album: | Ártatlan évek |
Megjelenés: | 1994 |
Hossz: | 3:54 |
Szövegírók: |
Bokor Fekete Krisztina Lengyel Béla |
Vass Attila |
|
Kiadó: | Magneoton |
Stílus: | rock, progresszív rock |
Címkék: | Keressük! |
A fáradt téli éjben,
csak a holdfény ölel át.
Suttogások lenn a mélyben,
nem hiszem el, gondolsz még rám.
Megfakult utcák szürke képe,
halkan sírnak a fák,
de nem látod.
Hűvösen néznek rám a fények,
Árnyékod lassan megtalál
de nem látod.
Nem szabad, hogy fájjon,
nem szabadna várnom,
engem akarj még.
Refrén:
Szívemen a láncok
egyre húznak le a mély felé.
Börtönödre vágyom,
minden mozdulattal bennem élsz.
Szívemen a láncok
egyre húznak a mély felé.
Börtönödre vágyom,
újra bennem ég el.
Nézd, a hegyeken túl,
céltalanul kereslek még.
Nézd, a hegyekig nőttél.
A szívemben élsz.
A lelkemben félsz.
Mond meg miért?
Mond el, hogy miért?
A fáradt téli éjben,
halkan sírnak a fák.
Hűvösen alszik már a napfény,
jéggé vált álmokat talál,
álmot talál.
Hűvösben áll.
És az úton lassan némán hallgat,
mélybe húz.
Refrén:
Szívemen a láncok
egyre húznak le a mély felé.
Börtönödre vágyom,
minden mozdulattal bennem élsz.
Szívemen a láncok
egyre húznak a mély felé.
Börtönödre vágyom,
újra bennem ég el.
Nézd, a hegyeken túl,
céltalanul kereslek még.
Nézd, a hegyekig nőttél.
A szívemben élsz.
A lelkemben félsz.
Mond meg miért?
Mond el, hogy miért?
Szívemen a láncok
egyre húznak le a mély felé.
Börtönödre vágyom,
minden mozdulattal bennem élsz.
Szívemen a láncok
egyre húznak a mély felé.
Börtönödre vágyom,
újra bennem ég el.
Nézd, a hegyeken túl,
céltalanul kereslek még.
Nézd, a hegyekig nőttél.
A szívemben élsz.
A lelkemben félsz.
Mond meg miért?
Mond el, hogy miért?
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah