|
|
|
Törjük meg a csendet,
olcsó kis titkainkat szórjuk szét.
És szökjünk meg a múlttól,
És éljünk, ahogy szeretnénk.
Törjük meg a csendet,
hogy ha minden össze jött.
S nincs egy jó barát, és sehol egy jó szó.
S ha feladnál már mindent,
és eltűnni volna jó.
S ha szíved békét vár,
s a Földön nem talál.
A szíved itt most békét nem talál.
De csukd be két szemed,
és képzeld azt, hogy szállsz!
Refrén:
Madárként a felhők között jársz,
és messze szállsz.
Csak hinned kell,
és te is repülsz már.
Hát, messze szállj.
Papír szárnnyal repülj újra hát,
hogy onnan fentről tisztán láss.
Mert a kékre festett ég,
mindig új reményt ígér.
De a Földhöz köt, tudom,
sok emlék, ami mindig elkísér,
és mélyen bennem él.
Törjük meg a csendet,
hogy ha messze még a cél,
és a nulláról az egyhez sem értél.
A mélybe húz egy örvény,
és úgy érzem nincs esély.
S ha szíved békét vár,
a Földön nem talál.
A szíved itt most békét nem talál.
De csukd be két szemed,
és képzeld azt, hogy szállsz!
Refrén:
Madárként a felhők között jársz,
és messze szállsz.
Csak hinned kell,
és te is repülsz már.
Hát, messze szállj.
Felülről oly békés lesz a táj.
Hát, messze szállj.
Majd átölel a színes szivárvány.
S nem lesz magány.
Papír szárnnyal repülj újra hát.
Messze szállj!
Papír szárnnyal repülj újra hát.
Messze szállj!
Papír szárnnyal repülj újra hát.
Messze szállj!
Papír szárnnyal repülj újra hát.
Messze szállj!
Papír szárnnyal repülj újra hát.
