|
|
|
| Előadó: | Sárközi Anita |
|---|---|
| Album: | Álmokon túl |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 4:19 |
| Szövegírók: |
Sztevanovity Dusán |
|
Presser Gábor |
|
| Kiadó: | EMI Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nekem úgy tűnik, egyszer a szél megkavart mindent,
Ezért létezünk is olyan rendezetlenül,
Egyszer belöktek minket egy ajtón, s majd kilöknek,
S közben mi tűrünk mindent olyan rendületlenül
És csak egy pár kíváncsi lépett néha félre,
Amilyen te voltál, s amilyen egyszer voltam én,
De azt is úgy tettük, hogy senki nem vett észre,
Ezért még ma is oly messze vagy tőlem, a szeretet ünnepén.
S maradtak hétköznappá szürkült színes álmok,
S maradtunk valósággá törpült óriások,
S itt állnak körben a gyermekek,
Kiáltanunk ezért nem lehet.
Miért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet?
R1. Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön,
már engem rég nem érdekel,
pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul:
Miért, miért nem lehetsz itt közel?
R2. Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön,
de Te messze vagy, nem érlek el...
Ahogy égnek a fények, én is elégek...
ha nem lehetsz, miért nem lehetsz itt, közel?
2. A dolgok úgy szakadnak félbe, mint az élet:
Lehetett nagyszerű, de mégsincs ráadás.
Már azt is eltűröm, hogy csak a lelkem lásson téged,
Nem szabad együtt lennünk, mert azt el nem tűrné más.
Én is beálltam, és beállsz te is a sorba,
Hogy ki melletted áll, annak fogd kezét,
És ha a kép előtted lassan összefolyna,
Nem kell felelned senkinek a véletlen könnyekért,
Hiszen erre vártunk, s ma újra összegyűltünk,
Hogy egy évben egyszer boldogok legyünk,
Itt állnak körben a gyermekek,
Kiáltanunk ezért nem lehet,
Miért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet?
R1. var:
Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön,
már engem rég nem érdekel,
pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul:
Miért, miért nem lehetsz most közel?
R2. var:
Lehet ünnep az égben, és ünnep a földön,
de Te messze vagy, nem érlek el...
S ahogy égnek a fények, én is elégek...
ha nem lehetsz, miért nem lehetsz most közel?
Miért nem lehetsz itt közel ?
Sikerrel zárult a MOST projekt, a Magyarországról indult, a balkáni és a nyugat-európai zeneipart összekötő úttörő kezdeményezés első, több mint négy éves fázisa.
Az ötletgazda és projektvezető Hangvető 10 balkáni és nyugat-európai partnerrel egy komplex, négypilléres szakmai programmal indított el hosszútávú pozitív folyamatokat az egész régióban. Ez volt az első, magyar cég által elnyert, nagyméretű Kreatív Európa Program által támogatott együttműködési projekt.
A MOST nem csak a térségben, hanem egész Európában példaértékű: egy rendkívül diverz régió teljes iparágának fejlesztésére tett ‒ sikeres ‒ kísérletet a 4 millió eurós projekt.
A Hangvető és a MOST partnerszervezetek nemcsak pénzügyi támogatást, hanem szakmai képzéseket, mentorálást, gyakornoki lehetőségeket és egy kiterjedt kapcsolatrendszert is kínáltak a több mint 500 résztvevőnek. Összesen 30 zenekar, 80 menedzser, 60 fesztivál és klub és 20 helyi projektet megvalósító szervező vett részt a programban - mind a népzene, mind a világzene tágabb területéről.
A MOST hatására létrejött egy új, az európai piacon és kapcsolati hálóban otthonosan mozgó szakmai generáció.
A balkáni zene eljutott egy szélesebb, európai közönséghez, ami a régió pozitív megítélésére, és identitásuk erősödésére is visszahat. Több zenei exportiroda jött létre a térségben a projekt közvetett hatásának köszönhetően, a térség művészeit egyre több nyugat-európai fesztivál szerepelteti.
A MOST kiemelt figyelmet fordított a balkáni zene sokszínűségének bemutatására. A projektben elektronikus, kísérleti, a hagyományos zenéből új irányokba induló művészek is otthonra találtak. Románia, Szerbia, Bulgária, Észak-Macedónia, Montenegró, Horvátország, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina művészei és zeneipari szakemberei vettek részt a projektben, amelynek egyik fő üzenete a sztereotípiák lerombolása; egy izgalmas térség újrafelfedezése volt. A zenészek megismerését segítendő a Balkánon kívüli európai fesztiválok is résztvevők és partnerek voltak.
"A MOST teret engedett a balkáni zene sokszínűségének, gyökereinek és a térség újat kereső, virágzó kreativitásának."
– Christine Semba, WOMEX
Így történhetett, hogy egy alapvetően bosnyák műfajra, a sevdalinkára szakosodott zenekar, a Divanhana megkapta a világzene egyik legrangosabb elismerését, a Songlines magazin díját, és tizenötezres tömeg előtt játszhatott Londonban, vagy hogy a program támogatásával megjelent lemeze első helyre került a World Music Charts Europe európai világzenei sikerlistán.
A Perija, egy dark folkot játszó, utcazenéléssel induló zenekar a MOST segítségével szintet lépett, világszerte utaznak és felléptek az Eurosonic fesztiválon.
Az E.U.E.R.P.I. kísérleti elektronikája Japánba kapott meghívást, a Lenhardt Tapes-ről a WIRE magazin áradozott, Zarina Prvasevda észak-macedón énekes a Blogotheque-kel forgatott és az egész európai szakma megismerte hangját. A sor folytatható, a MOST sikerét a résztvevő művészek előtt kinyílt szakmai lehetőségek is mutatják.
"A MOST rengeteg lehetőséget nyitott meg számunkra, új helyekre jutunk el. Manapság szinte naponta kapunk meghívást egy fesztiválra vagy showcase-re."
– Rodjenice, szerb zenekar
Ezt részben a négy éven át zajló, szisztematikus kapcsolatépítés, a közös munka fesztiválokkal, koncertszervezőkkel és szakemberekkel, a MOST konzekvens szakmai jelenléte eredményezte. A Hangvető további projekteken keresztül viszi tovább a projekt örökségét, és folytatja a kiépült szakmai hálózat építését.
“A MOST legnagyobb sikere, hogy elkezdte eloszlatni a balkáni zenét övező sztereotípiákat. A művészek sokkal felszabadultabbak és tudják, nem csak a Macskajajra vagyunk kíváncsiak.
A szakmai oldalon sokat számított, hogy a MOST a teljes iparág minden szereplőjének lehetőséget adott a fejlődésre, és azok egymással is kapcsolatba kerültek. Egy olyan ugrásra kész szakmai hálózatot építettünk fel, amely tehetséges művészekből és rátermett szakemberekből áll, akiket már nem köt meg a térség nehéz hagyatéka.” – Lelkes András, Hangvető ügyvezető igazgatója.
A MOST számokban
