Előadó: | A dzsungel könyve (musical) |
---|---|
Album: | A dzsungel könyve [Dés/Geszti] |
Megjelenés: | 1996 |
Hossz: | 3:12 |
Szövegírók: |
Geszti Péter |
Dés László |
|
Kiadó: | SonyBMG |
Stílus: | Musical |
Címkék: | Keressük! |
Túna:
Gyere, most keresek szavakat, jeleket,
Hogy értsd, a szem mit lát!
És nevükön nevezek tavakat, hegyeket,
Mondd utánam hát!
Ez a föld, az az ég. Ez a zöld, az a kék,
Völgy a hegyhez tér.
Fogy a hold, süt a nap, a rög alól kel a mag.
Tó a parthoz ér.
Ami szép, az egyben jó.
Ami kép, az egyben szó.
Mégis, mondd, mit érez a szív itt bent?
Mondd, mi ez, mit a csend idecsent?
Hol van erre szó?
Együtt:
Túna:
Ez a szem, az a száj. Ez az orr, az az áll.
Arcom ebből áll,
És ide nézz, ez a kéz, és ez a váll,
Ami csak egy érintésre vár!
Maugli:
Ez szem, száj, orr, az áll,
arcom ebből áll.
Nézd, a kéz és a váll
érintésre vár.
Túna és Maugli:
Ami szép, az egyben jó.
Ami kép, az egyben szó.
Mégis, mondd, mit érez a szív itt bent?
Mondd, mi ez, mit a csend idecsent?
Hol van erre szó?
Nánánáná
Túna:
Ez a te, az az én. A világ közepén
Az ismeretlen vár.
Ez az én, az a te, és ez a Mi. Tudod-e,
Hogy így vagyunk egy pár?
Maugli:
Te és én földön,égen,
az ismeretlen vár.
Te és én földön, égen,
így vagyunk egy pár.
Túna:
Mosolyogsz, nevetek. Figyelem szemedet:
A gondolat hol jár?
Mosolyogsz, nevetek. Szavakat keresek,
De nem találok már.
Maugli:
Szép szem, csend, hang és jó szó,
a gondolat hol jár?
Szép szem, csend, hang és jó szót
nem találok már
Túna és Maugli:
Úúú, nézz rám! Ami szó volt, mind elnémult,
És a csend végleg mellénk bújt.
Ugye, érzed, a föld így ringat el?
A színpadon köszönthetjük – mások mellett – Vágó Bernadettet, Bori Rékát, Ember Márkot, Serbán Attilát, Veréb Tamást, Szinetár Dórát és Puskás-Dallos Pétert is.
Lebilincselő utazásra hívja a nézőket a Habsburgok fényűző, mégis tragikus világába a Sisi életét megidéző Elisabeth című musical. A világ számos országában méltán híressé vált darab magyar adaptációját október 3-tól mutatja be az Erkel Színház. Most az eddig titkolt szereposztásról is lehullt a lepel.
Több mint 30 éve debütált a bécsi Theater an der Wien színpadán, és azóta is a musicalirodalom legkiemelkedőbb alkotásaként, világszerte kultikus darabként tartják számon a Habsburg császárné, Sisi sorsának egyedi arcát bemutató, Elisabeth című darabot.
Az előadás nem csupán egy történelmi musical, hanem egy mélyen emberi dráma a szerelemről, veszteségről és a halál elkerülhetetlenségéről, amely új megvilágításba helyezi a császárné alakját és örökségét. Michael Kunze szövegkönyve és Sylvester Levay zenéje egyaránt arra törekszik, hogy Sisi életének árnyalt, érzelmekkel teli oldalát tárja fel, miközben a Halál karaktere nemcsak fenyegető, hanem szenvedélyes és szinte szerelmes figuraként jelenik meg a színen. A darab a zenés színház műfajában újszerű módon ötvözi a történelmi eseményeket és a személyes sorsokat. Szente Vajk rendezése pedig egyedi megközelítést kínál azzal is, hogy
Sisi életszakaszait kettéválasztva külön szereplőt szán a fiatal és az érett, nőiességében kiteljesedett címszereplő megformálására.
A színház ezúttal is különleges módját választotta a szereposztás bemutatásának
Az Erkel homlokzatáról egy többszáz négyzetméteres fátyol ereszkedett alá az épület előtt összegyűlt közönség segítségével, megidézve ezzel Sisi – az előadásban is hasonlóan visszatérő - esküvőjét. Ezután lebbent le a fátyol a darab szereposztásáról is. Eszerint Elisabeth szerepét Vágó Bernadett és Bori Réka játssza, a fiatal Sisit Kovács Gyopár és Pásztor Virág alakítja. Puskás-Dallos Péter és Cseh Dávid Péter Ferenc József, míg Veréb Tamás és Koltai-Nagy Balázs a Halál szerepében lép színpadra. Luigi Lucheni Ember Márk és Serbán Attila lesz az Erkelben, Zsófia főhercegnőt pedig Szinetár Dóra alakítja.