|
|
|
![A dzsungel könyve [Dés/Geszti]](https://zeneszoveg.hu/kepresize.php?width=80&height=80&url=/img/album-pic/3/30_f_87a9dac2a0ae05069d3ce7b3fa351e60.jpg)
| Előadó: | A dzsungel könyve (musical) |
|---|---|
| Album: | A dzsungel könyve [Dés/Geszti] |
| Megjelenés: | 1996 |
| Hossz: | 5:01 |
| Szövegírók: |
Geszti Péter |
|
Dés László |
|
| Kiadó: | SonyBMG |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |
Ká: Pssz! Senki sem megy sehová! Itt maradnak a majmócák! És felémfordulnak mind! Jól láttok? Jól hallotok?
Majmócák: Látjuk és halljuk, ó, Ká!
Válj kővé! Már nincsen, hova mássz!
Hisz a hatalom itt Káé, aki körbekarikáz.
Válj kővé! S a fej sohase fő.
Ölelésem úgyis átér,
Mondd csak azt, hogy üsse kő!
Száz pikkely, na kire pikkel?
Válaszra vár, aki lábon jár -
akár sakál,akár madár, . De kár lesz érte, kár!
Válj kővé! Ma érted jövök el,
És én tűvé teszem érted
Ezt a dzsungelt, hogyha kell!
Válj kővé! Szemem egy sima tó.
Ugye hívogat a hűs mély? Belehullani de jó!
A bosszú olyan hosszú,
Mint az a nyom, mit a testem nyom.
Bizony, (8 szor)
Ká: Szóval ki vagyok én?
Majmok: Ön a nagy Ká, ó!
Ká: Hibátlan! De baj van ám, majmócák... Minek is neveztetek engem legutóbb?! Varacskos varangy?
Majmócák: Nem, ó, Ká!
Ká: Rusnya hajókötél?
Majmócák: Nem, ó, Ká!
Ká: Hát akkor?
Majmócák: mocskos-rücskös spárgagiliszta, ó Ká!
Ká: Ez hiba volt! Igaz?
Majmócák: Szajnosz, ó, Ká!
Bizony, bizony...
Válj kővé! Ma érted jövök el,
És én tűvé teszem érted ezt a dzsungelt,
Hogyha kell!
Válj kővé! Szemem egy sima tó.
Ugye hívogat a hűs mély? Belehullani de jó!
A bosszú olyan hosszú,
Mint az a nyom, mit a testem nyom.
Bizony, bizony, bizony, bizony, ha eszem-iszom,
Ezer izom mocorog, s én bosszút szomjazom!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
