|
|
|
| Előadó: | Ludditák |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fiáth Tita |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Rajtam a hajnal, rossz rajt reggel,
a rádió még rátesz eggyel.
Tilos a fika csak a fogam fenem,
hogy 99-ben még mindig FM.
98-ra teker a pasim.
Betekerednek az idegeim
és betakarodnék a takarómba,
de letekerem magam takarékra.
A reggeli szex helyett csak reggeli lesz,
míg a hangfalakba fújom a füstöt,
füstölgök, hogy frigid ez a frühstöck.
Az életteremben terem az éter,
velem beszélget most a Nádori Péter
témákról és félvállról,
süt ránk a fénye hétágról.
Hétországnak szóló ágrólszakadtak,
a kábelflessen rajtamaradtak
betelefonálnak rendszeresen,
a jobb sztorikat persze jegyzetelem,
ha pácban vagyok a Ráczban „hónap"
ne legyek híján a mondanivalónak.
Mer' ott ciki a csíbor és a speach a dzsí,
itt csendkirályt játszunk a Hitachi
mellett. A párkapcsolatom feszt a lególabb,
de pár gondolatom lesz legalább,
rendben. Elterpeszkedhetek a trendben csendben,
mely ápol és eltakar és megvéd engem,
szóval megkreál, mert megérdemlem.
A hótreálon jót röhögünk
és gördülékenyebb lesz a szövegünk,
de ijedtében lelassít a vízóra,
mert bekacsint lassan a tíz óra.
Nem a tízórai körül pörög a párom pardon,
megremeg még pár partyarc mindkét Dunaparton,
mer' a partizánok átöltöznek civilbe,
és ez belerondít az idillbe.
Mi tagadás, kiakadás,
hogy piszkos tizenkettõ meddõ óra
tanít meg majd a frusztrációra:
Proust ideje ez és nem a posztmodern hajsza,
hogy egy a sáv és három osztozik rajta.
Tehát fél a nap:
közérzet nélkül a közértben szédül
az ember az emberek közt, végül
közérdekbõl leszáll az este,
itt lesz velünk DJ Róna vagy Sztyeppe!
No és MC Isaak, itt a high tech,
nyomd a magnót és vedd a Mangót
és a hangulathoz add a hangot!
Tekerd úgy, mint a biciklis futárok
a faterok ciklusát is beindítanátok
a pörgetéssel, vagy sodorjunk inkább be
egy hajtást pajtás, de ne két kerékkel,
inkább fél tenyérrel.
Süss ki egy tányérral a spacecake-bõl
és pészméker lesz a vészfékbõl,
mikor rendbehoz, ami lelassít gyorsan,
bár a szívritmusom határozottan
rákontrázott a korábbira,
korán van még a Korányira,
irányítani a ludditákat,
az addiktológus meg fejreállhat,
majd helyreállok, ha leáll a hely,
de addig is úgy látom, hogy panta rei.
És nem lesz feszkó, ha a cseszkó
mackófölsõm feldobom,
és a csíkokat az oldaláról feltolom
az orrüregembe, át a hámon:
kifehérítem én a szürkeállományom!
Nem bánom, még ha beállsz is,
mikor a rádió sem legális.
Nem bánom, mondom, kurvára,
hajnal héttõl úgyis az urnába
menesztenék minden tetves MC-t,
a vágy miatt, mit a kedvesem szít
bennem, a hangom horrorvokál,
mikor kezdõdik a Kolorlokál.
Hát lõttek a közös délelõttnek
és hallgathatom, hogy a Cs. Elõdnek
a Cs. András mit is üzenne,
elhiszem, persze, de nem lehetne…Mindegy,
benn marad a zaj, a szoba jól épült,
de áll rajtam a haj, mer' sznob a jólfésült,
aktuális és sármos guardom,
a gardenpartykon majd nem találom
a pardont, hát úgy dönt, hogy feltalálnom
muszáj magam a pesti estben,
akármirõl szó is essen,
mert nem úszom meg a pirosodást,
hogyha nem hallgatom a Tilos-adást!
Para-kováccsal kelni egy harakiri-álom
és az ágyamban csak az agyam irritálom
a párom helyett is, csak én hervadok,
de mindegy, végülis nem nagy dolog,
hogy nem megyek el, ezért nem kelek fel,
mer' idegenekkel úgyis fárasztó egy reggel
nem kelek fel,
nem kelek fel!
Bocsásd meg ezt a szentenciát,
még nem tudtuk, hogy a frekvenciát
a MIÉP kapja,
és a Fiáth-nõvérek, azaz a Ludditák
rappereinek reggeleinek színvonala
így se úgy se más,
azér' mer' a rádióhallgatás
átment délelõtti héderbe,
vissza a Tilost az éterbe,
vissza a Tilost az éterbe!
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
