Kétszer-kétszer-kettõ:
nekem nyolc, hogy ettõ'
kezdõdik nálad a gettó.
Milyen gettó?
Bár inkább Dzsepettó meséje,
dettó úgy van megírva,
nettó három szóval: UZI, STRICI, KURVA.
(szuicid és durva, HAHA!)
Asszed itt te vagy a fegyverrántó dzsí, mi?
Csak szerencsésebb, mint a Zámbó Jimmy,
és asszed egy Luddita mindig cicalányos,
de az én nevem Tita és nem Kukorica János.
Agygázos tényleg a nagyváros,
de a téveszméd szerintem nagyzásos,
mert ha nagyon akarom, a magyar ugar
tartogat még mást, a szarral nem fukar.
Azt mondod, sztrít, oké, riszpekt,
ahol én lakom, az sem a Nyevszkij Proszpekt.
Nálatok a jónapotok mágásigerik,
de az én szomszédaim se Vágási Ferik.
A nyócban a por az agykéreg-gyalu,
nálunk a házibortól haluzik a falu.
HALÓ! A nagyapám nem csaló,
halló-halló, a nagyapám nem csaló!
a hatóanyag mindegy, olcsón kapható
az adoma éhgyomorra,
ez Szodoma és Gomorra, nekem elhiheted,
az ihatatlanér' elviheted heted-
hetedhét határba a nõket rendre,
ha egy fejsze lenne a Czeizel Endre
tenyerébe,
lebökne, mer' beköptél a levesébe:
az utcába' a sok szegény pára apára aspirál,
egy fonalbála, egy fonalbála lett a kettõs spirál.
REFR.: Ez az íz az igazi sztrít sztriptíz,
tíz trip se kell, s lehull a keresztvíz,
mer' egy dili az idilli város vidéken,
a Nirvánát keresd csak a János vitézben!
(Nem Bátaszéken. Nem Jászkíséren. És nem Kecskeméten. Nem Alsónyéken.)
- Ez az orwell-i világ de válságos!
- Na, ezt hagyd abba, nem vagy te Kovács Ákos!
- Akkor: Csak csordában mennek a meccsre,
a kocsma elõtt kikötve a kecske.
- Ja, a helyzet ennyire egyszerû lett,
mióta felmerült a Nyelvterület.
De a Ráczból heccbõl, vigécen,
picit necces viccelni a vidéken.
- Ésszel! Mi lesz a Sub Bass-szel?
- Oké, nekem a Szabi kerek,
õ ma a zabigyerek,
a fasza niggerek,
a kurafik közt gyulafirátóti,
kár lenne rászólni,
én inkább csak azt akarom vázolni,
és ne legyenek emiatt Kiokushin-harcok,
nos ennyire nem husik a falusi arcok.
- Nem vagyok egy D.R.E., csak a Fiáth T.,
sem a Snoop Doggy,
itt MC Móki, meg a Homoki.
Nem Harlem, sem L.A. ahol kell laknunk,
de bár ne emellé kéne raknunk,
a place-t, ahol ülünk a járdaszélen,
na lábra, mi az ábra Bátaszéken?
Na lábra, lábra, mi az ábra Bátaszéken?
REFR.: Ez az íz az igazi sztrítsztriptíz,
tíz trip se kell, s lehull a keresztvíz,
mer' egy dili az idilli város vidéken,
a Nirvánát keresd csak a János vitézben!
(Nem Bátaszéken. Nem Kecskeméten. Nem Jászkíséren. Nem Jászkíséren! )
Nem zúg a nõknek finom bugyibók,
a zugivók nagy része sunyipók.
Ez itt jobbra Rába háza,
az anyjának nincs lába, áll, mint a váza.
Hé fickó! Elmarad a diszkó!
Ma a mamafuck a makk!
Ma a mamafuck a makk!
Ma a mamafuck a makk!
Disznó! Disznó!
A mamafuck a makk, disznó!
Héló!
Káin is megölte Ábelt,
aha, a nõvéredtõl kötöd el a kábelt.
Mindenki lop, de nem kartellben,
mindegy visszajut úgyis barterben.
Ha más nincs, akkor betúrod a lóhúst,
és kitúrod az állásból a futurológust.
"No future!" – mondta a teacher.
"No, no future!" – mondta a teacher.
Bár a Rotten neked hottentotta,
úgy rontod a sorsod, ahogy tanította,
ez a kotta terrakotta-
keményen ott a kobakokban,
mégis bíznak a kóláskupakokban.
A posta a rosta: az apraja-nagyja,
így vagy úgy, de mindenki feladja,
Mindenki feladja!
Sül a nõ, bár a tolószék alig ég,
szürreál a sztrít, mint egy Dali-kép.
A grandmother égett teste,
újabb fless a Grandmaster Flash-re,
egy füles, légy ügyes,
és ne veszd a fejed,
és ne nyeld be a helyet, mint az iskolatejet!
REFR.: Ez az íz az igazi sztrítsztriptíz,
tíz trip se kell, s lehull a keresztvíz,
mer' egy dili az idilli város vidéken,
a Nirvánát keresd csak a János vitézben!
(Nem Bátaszéken! Nem Bátaszéken! Nem is Alsónyéken! Nem Jászkíséren! És nem Kecskeméten!)
Itt az idõ ura alszik, mint a Jurassic
Parkban a masztodon, masztizik a flaszteron
a sick Miki megin', már oda se nézek,
itt mindenki bolond, vagy beteg, vagy részeg,
de nyomathatod magyarul vagy cigányul,
a real life úgyis poénná silányul
MC-lányul is, jobbra hiába festem,
és magamon röhögök Pesten,
csak magamon röhögök Pesten
csak magamon röhögök Pesten.
REFR.: Ez az íz az igazi sztrítsztriptíz,
tíz trip se kell, s lehull a keresztvíz,
mer' egy dili az idilli város vidéken,
a Nirvánát keresd csak a János vitézben!
Tizennégy híres magyar énekes mondott igent Hrutka Róbert zeneszerző és dalszövegírónak, aki az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve írt dalt a véradásról és az önzetlen segítségnyújtás fontosságáról.
- Ez a projekt nemcsak egy dal, hanem egy közösségi összefogás egy olyan ügyért, ami igazán számít, hiszen vért csak véradással pótolhatunk – mondta el Bayerné Dr. Matusovits Andrea, az OVSz főigazgatója a „Csak egy hős…” kapcsán. A főigazgató hozzátette, hogy ezzel a dallal szeretnénk kifejezni hálánkat és köszönetünket mindazoknak a véradóknak, akik önzetlen segítségükkel nap mint nap hozzájárulnak a betegellátás sikeréhez. Mint kiemelte, „külön köszönet illeti az előadóművészeket is. Támogatásuk és szerepvállalásuk példaértékű, és nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy még több ember figyelmét felhívjuk a véradás fontosságára.
A jótékonysági kezdeményezéshez az OVSz Hrutka Róbert zeneszerzőt kérte fel, aki mellé olyan ismert előadó- és színművészek csatlakoztak, mint Földes Eszter, Für Anikó, Gubik Petra, Keresztes Ildikó, Kovácsovics Fruzsina, Pásztor Anna, Udvaros Dorottya, Veres Mónika Nika, Fehérvári Gábor Alfréd Freddie, Kowa, Nyerges Attila, Pély Barnabás, Szebényi Dániel, valamint Szolnoki Péter.
Hrutka Róbert, a dallal kapcsolatban elmondta "örömmel tettem eleget a felkérésnek. A zene számomra olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. Ebben a dalban összefonódik a zene és az élet, az önzetlenség és a remény. Én így tudok leginkább hozzájárulni más életmentéséhez."
A „Csak egy hős..”dal és videoklip elérhető az OVSz honlapján és közösségi médiafelületein, valamint a debütáló dalról további információk megtalálhatók a www.ovsz.hu/dal (http://www.ovsz.hu/dal)oldalon.
