|
|
|
| Előadó: | Ludditák |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fiáth Tita |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kétszer-kétszer-kettõ:
nekem nyolc, hogy ettõ'
kezdõdik nálad a gettó.
Milyen gettó?
Bár inkább Dzsepettó meséje,
dettó úgy van megírva,
nettó három szóval: UZI, STRICI, KURVA.
(szuicid és durva, HAHA!)
Asszed itt te vagy a fegyverrántó dzsí, mi?
Csak szerencsésebb, mint a Zámbó Jimmy,
és asszed egy Luddita mindig cicalányos,
de az én nevem Tita és nem Kukorica János.
Agygázos tényleg a nagyváros,
de a téveszméd szerintem nagyzásos,
mert ha nagyon akarom, a magyar ugar
tartogat még mást, a szarral nem fukar.
Azt mondod, sztrít, oké, riszpekt,
ahol én lakom, az sem a Nyevszkij Proszpekt.
Nálatok a jónapotok mágásigerik,
de az én szomszédaim se Vágási Ferik.
A nyócban a por az agykéreg-gyalu,
nálunk a házibortól haluzik a falu.
HALÓ! A nagyapám nem csaló,
halló-halló, a nagyapám nem csaló!
a hatóanyag mindegy, olcsón kapható
az adoma éhgyomorra,
ez Szodoma és Gomorra, nekem elhiheted,
az ihatatlanér' elviheted heted-
hetedhét határba a nõket rendre,
ha egy fejsze lenne a Czeizel Endre
tenyerébe,
lebökne, mer' beköptél a levesébe:
az utcába' a sok szegény pára apára aspirál,
egy fonalbála, egy fonalbála lett a kettõs spirál.
REFR.: Ez az íz az igazi sztrít sztriptíz,
tíz trip se kell, s lehull a keresztvíz,
mer' egy dili az idilli város vidéken,
a Nirvánát keresd csak a János vitézben!
(Nem Bátaszéken. Nem Jászkíséren. És nem Kecskeméten. Nem Alsónyéken.)
- Ez az orwell-i világ de válságos!
- Na, ezt hagyd abba, nem vagy te Kovács Ákos!
- Akkor: Csak csordában mennek a meccsre,
a kocsma elõtt kikötve a kecske.
- Ja, a helyzet ennyire egyszerû lett,
mióta felmerült a Nyelvterület.
De a Ráczból heccbõl, vigécen,
picit necces viccelni a vidéken.
- Ésszel! Mi lesz a Sub Bass-szel?
- Oké, nekem a Szabi kerek,
õ ma a zabigyerek,
a fasza niggerek,
a kurafik közt gyulafirátóti,
kár lenne rászólni,
én inkább csak azt akarom vázolni,
és ne legyenek emiatt Kiokushin-harcok,
nos ennyire nem husik a falusi arcok.
- Nem vagyok egy D.R.E., csak a Fiáth T.,
sem a Snoop Doggy,
itt MC Móki, meg a Homoki.
Nem Harlem, sem L.A. ahol kell laknunk,
de bár ne emellé kéne raknunk,
a place-t, ahol ülünk a járdaszélen,
na lábra, mi az ábra Bátaszéken?
Na lábra, lábra, mi az ábra Bátaszéken?
REFR.: Ez az íz az igazi sztrítsztriptíz,
tíz trip se kell, s lehull a keresztvíz,
mer' egy dili az idilli város vidéken,
a Nirvánát keresd csak a János vitézben!
(Nem Bátaszéken. Nem Kecskeméten. Nem Jászkíséren. Nem Jászkíséren! )
Nem zúg a nõknek finom bugyibók,
a zugivók nagy része sunyipók.
Ez itt jobbra Rába háza,
az anyjának nincs lába, áll, mint a váza.
Hé fickó! Elmarad a diszkó!
Ma a mamafuck a makk!
Ma a mamafuck a makk!
Ma a mamafuck a makk!
Disznó! Disznó!
A mamafuck a makk, disznó!
Héló!
Káin is megölte Ábelt,
aha, a nõvéredtõl kötöd el a kábelt.
Mindenki lop, de nem kartellben,
mindegy visszajut úgyis barterben.
Ha más nincs, akkor betúrod a lóhúst,
és kitúrod az állásból a futurológust.
"No future!" – mondta a teacher.
"No, no future!" – mondta a teacher.
Bár a Rotten neked hottentotta,
úgy rontod a sorsod, ahogy tanította,
ez a kotta terrakotta-
keményen ott a kobakokban,
mégis bíznak a kóláskupakokban.
A posta a rosta: az apraja-nagyja,
így vagy úgy, de mindenki feladja,
Mindenki feladja!
Sül a nõ, bár a tolószék alig ég,
szürreál a sztrít, mint egy Dali-kép.
A grandmother égett teste,
újabb fless a Grandmaster Flash-re,
egy füles, légy ügyes,
és ne veszd a fejed,
és ne nyeld be a helyet, mint az iskolatejet!
REFR.: Ez az íz az igazi sztrítsztriptíz,
tíz trip se kell, s lehull a keresztvíz,
mer' egy dili az idilli város vidéken,
a Nirvánát keresd csak a János vitézben!
(Nem Bátaszéken! Nem Bátaszéken! Nem is Alsónyéken! Nem Jászkíséren! És nem Kecskeméten!)
Itt az idõ ura alszik, mint a Jurassic
Parkban a masztodon, masztizik a flaszteron
a sick Miki megin', már oda se nézek,
itt mindenki bolond, vagy beteg, vagy részeg,
de nyomathatod magyarul vagy cigányul,
a real life úgyis poénná silányul
MC-lányul is, jobbra hiába festem,
és magamon röhögök Pesten,
csak magamon röhögök Pesten
csak magamon röhögök Pesten.
REFR.: Ez az íz az igazi sztrítsztriptíz,
tíz trip se kell, s lehull a keresztvíz,
mer' egy dili az idilli város vidéken,
a Nirvánát keresd csak a János vitézben!
Ez az íz az igazi sztrítszriptíz......
Jó, Kelet és hétker Péterfy Streets, jeah!
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
