|
|
|
| Előadó: | Alma együttes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kiss-Péterffy Márta Tarrné Péterffy Márta |
|
Buda Gábor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rock |
| Címkék: | gúnyos, vicces [+] |
Legyek Ura, kérlek,
füled ne takard el,
Húsz éves ma éppen
Zolee és a Kartel!
A zene piacán is szemtelen a döglégy,
Zana-bona száll, és lepetéz a környék.
Dögösek a hangok, dögösek a nóták,
poénok is ülnek, kicsik és a durvák.
Légypiszoknyi létezésem úgy indult el pár hete,
Családom megcsodált: Micsoda csoda egy szép pete!
De a sors mostoha, hamar lettem árva:
Jóanyám otthagyott, egy sajttálba zárva.
Magamból kikelve kirepültem végre,
Lábamat rányomtam süteményre, krémre.
Nem kapott el soha légypapír vagy csapda,
Szemem összetett volt, semmi be nem csapta.
Ám a lelkem, sajnos, nem volt ilyen komplex.
Azt hittem, az élet párosan majd jobb lesz.
A zene piacán is szemtelen a döglégy,
Zana-bona száll, és lepetéz a környék.
Dögösek a hangok, dögösek a nóták,
poénok is ülnek, kicsik és a durvák.
Egy langy őszi napon dögös barátnőre leltem.
Szárnyam alá vettem, s éltünk tovább ketten.
Szép volt minden, amíg… rá nem beszélt arra,
Nézzem meg, hogy mit rejt a kamra.
Hús feküdt egy tálban, akácmézzel pácolt.
Rögtön rárepültem… de már látom, kár volt.
Ottragadtam benne, s párom nem segélt meg.
Inkább énrám kente rögtön az egészet.
Mennyi baj van veled! - támadt nekem dúltan.
Azzal úgy otthagyott, zizzenni se tudtam.
A zene piacán is szemtelen a döglégy,
Zana-bona száll, és lepetéz a környék.
Dögösek a hangok, dögösek a nóták,
poénok is ülnek, kicsik és a durvák.
Dühében beárult, azaz be is köpött,
(Mint a lángolt kolbászt, a kamrapolc fölött).
Veszett zümmögéssel odacsalt egy embert,
Akit a látványom szemlátomást hergelt.
Tudtam, hogy helyzetem több mint csapnivaló.
Érkezett már felém a bakó.
Kezében egy újság, ezzel ütött engem.
A lesújtó hírtől lapos lettem menten.
Hallom a hangját: „Azt kívánom, dög légy!”
Érzem, fog az átka... Búcsúzom…: „A döglégy”.
A zene piacán is szemtelen a döglégy,
Zana-bona száll, és lepetéz a környék.
Dögösek a hangok, dögösek a nóták,
poénok is ülnek, kicsik és a durvák.
UI: Ami pedig álnok páromat illeti,
Kövesse sorsomat, azt kívánom neki.
Fogyjon el mielőbb élete kanóca!
(Remélem, hallottad, légyölő galóca…)
Immár negyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Az augusztus 8-i ingyenes koncertsorozathoz idén hét ország tizenhat helyszíne és csaknem ötven előadó kapcsolódik.
Az esemény idei arca Balogh Guszti dalszerző-énekes.
- Évről évre bővül a fesztivál, a hálózat távlati célja, hogy a Nemzetközi Cigány Dal Napját az Európai Unió minden tagállamában és még azon is túl megszervezzék" - mondta Rostás Mihály "Mazsi", az esemény művészeti vezetője, a Romengo és a MazsiMó-GipsyMó alapítója, a szervező Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke.
Az idei kínálatban a flamencótól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a dzsesszes ritmusokig sok minden szerepel.
- A cigány kultúrában közös elemek az érzelmek, a mélységek és a nyelv. Nagyon fontos, hogy a dalokat lovári, illetve romani nyelven szólaltatjuk meg, és a fesztiválon fellépő nem roma előadóktól is azt kértük, hogy műsorukban két dal romani nyelven hangozzon el - hangsúlyozta a szervezet elnöke.
A 4. Nemzetközi Cigány Dal Napja idei kiemelt helyszíne Debrecen, ahol a Nagyerdei Víztoronynál már augusztus 7-én lesznek a fesztivált felvezető kísérőprogramok.
Augusztus 8-án az országos rendezvény helyszínein színpadra lép a Romengo és Lakatos Mónika, a MazsiMó-GipsyMó, a Boján Krstic Orcestar, a Muzsikás, a Kalyi Jag, a Besh o droM, Pere és a Sani Luludyi, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, a Fanfara Complexa, Berki Péter és cigányzenekara, a Balázs Elemér Group, Viviann, a Ternipe és a Szilvási Gipsy Folk Band.
Szintén koncertet ad az Anima Sound System & Bognár Szilvia, a Lásho Lecsó, a Háj Ku Minye, Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band, Mókus és a Bend, az EtnoRom, a Nadara Gipsy Band, a Söndörgő, a Canarro, a Khamoro Budapest Band, Bogdán Norbert Lanó és Kedves Zenekara, a Varga Helena Band, a Cimbaliband, a Dromara Acoustic Live, a Botos Family, a Szolnoki Barna Gyöngyök, a Kal, és lesznek autentikus flamencózenészek és -táncosok Jerez de la Fronterából.
A külföldi helyszíneken játszani fog a Sala Chema, a Romano Drom, a Chache Rom, a Felvidéki Jazz Land, a Dalinda, a Vojake Shave, a Luma Dui, a Kanizsa Csillagai, az Amaro Duho, a Megitza, Tóth Evelin, Hamid Drake és Frankie Látó triója, valamint a Karavan Familia.
Augusztus 8-án Budapesten a Benczúr Ház Rendezvényközpont udvarában lesznek koncertek, a további magyarországi helyszínek közé tartozik Debrecen mellett Százhalombatta, Szentendre, Veszprém, Ravazd, Hódmezővásárhely, Nova és Oroszlány. Külföldön a spanyolországi Jerez de la Fronterában, a szlovákiai Párkányban, a romániai Sepsiszentgyörgyön, a szerbiai Malomfesztiválon, a lengyelországi Kotelinca Festival keretein belül, valamint az olaszországi Velencében lesznek koncertek.
- A magyarországi cigányság alkotóművészete a világon egyedülálló, és ebből a szempontból is mérföldkő volt, amikor 2022-ben - Rostás Mazsi és a Kossuth-díjas énekesnő, Lakatos Mónika sokéves előkészítő munkája után - elindult útjára a cigány dal napja - fogalmazott Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának tanácsadója.
- Azóta nemzetközi rendezvénnyé vált a fesztivál, amely nem a szembenállásról, az egymásra mutogatásról szól, hanem az együtt ünneplésről - hangsúlyozta a tanácsadó.
- A belügyi tárca nemrég hirdette meg 200 millió forintos keretösszeggel a Mindenki szívében van egy dallam című programot, amely a közösségi zenélés élményét, a zenei képességet, a zene iránti nyitottságot segíti a hátrányos helyzetű térségekben élő gyermekeknél. Hozzátette: reményei szerint az itt felfedezett tehetségek a jövőben a Nemzetközi Cigány Dal Napján is fel fognak lépni - tette hozzá
- A cigány kultúra a szeretetről, az életigenlésről szól, az önazonosság fontosságára és a másik elfogadására tanít. A cigány dal napja emlékeztet minket arra, hogy a sokszínűség kincs
- emelte ki a fesztiválnak küldött üzenetében Miklósa Erika operaénekes, a MOL - Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A Nemzetközi Cigány Dal Napja az 1943. augusztus 8-án Szkopjéban született Esma Redzepova születésnapjához kapcsolódik. Redzepovát a cigányzene királynőjeként tartják számon. A 2016-ban elhunyt énekesnő nemcsak a macedón zenei kultúra világszerte ismert jelképe, személye a cigány muzsika számára szintén meghatározó. Pályafutását akkor kezdte Jugoszláviában, amikor a cigányok szégyenletesnek tartották, hogy a nők nyilvánosan énekeljenek. Ennek ellenére ő volt az egyik első énekes, aki romani nyelven adott elő a rádióban és a televízióban, dalaival hatalmas sikereket aratott Jugoszláviában, majd az egész világon.
Fotó: Nemzetközi Cigány Dal Napja Facebook
