|
|
|
Egyszer volt, hol nem volt… egy hűvös éjszakán.
Egyedül voltam és hideg volt szobám.
Nem jött több üzenet, nem gondolt senki rám,.
Reményem sem volt, hogy szóljanak hozzám.
Álmom messze járt, szállt az éjen át.
S újra átélhettem száz, meg száz csodát
Ott nem voltam egyedül, hisz volt velem barát
Együtt ünnepeltük át az éjszakát:
Kívántunk mindenkinek boldog ünnepet!
Együtt töltöttünk boldog perceket.
Maradjon így, ne lássunk soha könnyeket!
Kívántunk mindenkinek boldog ünnepet!
Nem tudom, álmodom vagy ez már valóság?
Érzem, csak így a jó! Így szép a világ!
Nem vagyok egyedül, van velem barát!
Együtt ünnepeljük át az éjszakát!
Kívánunk mindenkinek boldog ünnepet!
Ne lássunk soha többé hulló könnyeket!
És azt kívánjuk, ne csak álom legyen,
Ha mégis álom: hát hosszú legyen!
Ébren álmodom, vagy ez a valóság?
Ha együtt vagyunk, szebb lesz a világ!
……….És azt kívánjuk: ne csak álom legyen…
