|
|
|
| Előadó: | Toldy Mária |
|---|---|
| Album: | Táncdalok (2) |
| Megjelenés: | 1961 |
| Hossz: | 2:25 |
| Szövegírók: |
Garai Imre |
|
Garai Imre |
|
| Kiadó: | Qualiton |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | Keressük! |
Hosszú copfos csitri voltam,
hogy mikor, nem is rég.
Randevút kértek a fiúk már,
mégis gyermek voltam még.
Imrét, Lajcsit, Karcsit, Pétert,
Palkót is szeretném,
ámde hogyha puszit
kértek a kis csacsik,
azt feleltem csupán én:
Én még nem csókolóztam soha.
Ennek mindössze egy az oka,
hogy tiltja még a jó anyám
és a drága nagymamám.
Mind a kettő úgy vigyáz rám.
Én még nem randevúztam soha,
nagyvilágért se mennék oda.
Egyszer tán majd igen,
ámde most még nem merem,
minthogy reszket a kicsi szívem.
Jaj, mi lesz, hogyha nagyobb leszek,
és megcsókol például Pál?
Mert hiszen úgy hiszem,
hogy szíve csakis reám vár.
Én még nem csókolóztam soha.
Lassan szállnak az évek tova.
Hallom én annyi jót,
innen-onnan száll a bók,
mégse sejtem, hogy milyen a csók?
Nincs már copfom, és elmúltam,
mondjuk, hogy tizenhét.
Randevút kérnek, jaj, ma is még
kisebb-nagyobb legénykék.
Mit mondhatnék nagy fiúknak?
Van köztük nem egy vén.
Nem túl nagy a korom,
hát akár egykoron
ezt füllentem megint én:
Én még nem csókolóztam soha.
Ennek mindössze egy az oka,
hogy tiltja még a jó anyám
és a drága nagymamám.
Mind a kettő úgy vigyáz rám.
Én még nem randevúztam soha,
nagyvilágért se mennék oda.
Egyszer tán majd igen,
ámde most még nem merem,
minthogy reszket a kicsi szívem.
Jaj, mi lesz, hogyha nagyobb leszek,
és megcsókol Péter és Pál?
Mert hiszen úgy hiszem,
hogy Töhötöm is reám vár.
Én még nem csókolóztam soha.
Lassan szállnak az évek tova.
Hallok én annyi jót,
innen-onnan száll a bók,
mégse sejtem, hogy milyen a csók?
És ezt elhiszik az udvarlók,
elhisznek minden szót.
Víg Mihály zeneszerző is méltatta az írót
Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Krasznahorkai László az apokaliptikus terror közepette erősíti a művészet erejét
A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét - mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.
Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt - méltatta közleményében a Svéd Akadémia.
388 millió forintnyi összeg jár a Nobel-díjjal
A 71 éves magyar író a díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A Trabant alapítója, a Balaton zenekar frontembere szerint hosszú lenne felsorolni, mi mindentől különleges Krasznahorkai művészete, de fontos kiemelni, hogy
- Teljesen új stílust talált ki, teljesen egyéni a látásmód, ahogy a világot szemléli, mindehhez társul egy ezzel adekvát nyelvi szerkezet, egy félreismerhetetlen saját stílus.- fogalmazott a 24.hu megkeresésére Víg Mihály, a Tarr Béla-rendezte Sátántangó főszereplője, valamint több Krasznahorkai-mű filmes adaptációjának zeneszerzője.
Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok közül irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre vehetett át korábban.
Kiemelt kép: Krasznahorkai László kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Budapest, 2025. október 9. Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely 2025. október 9-én Stockholmban jelentette be döntését. A felvétel 2017. március 22. készült Budapesten
Fotó: MTI/Marjai János
