|
|
|
A boldogság és én, nem jöttünk össze sohasem
Amíg nem kerültem el hozzád...
A boldogság és én, az vadonatúj szerelem
Amíg, nem találtam rád, egyszerűnek tűnt a világ
Éltem úgy, ahogy azt mástól láttam,
Bölcs nyugalom árnyékában,
Szépen, szerényen, álomszegényen...
A boldogság és én, most jöttünk össze igazán
Most, hogy itt vagy már velem!
Most van mit féltenem,
Mert a boldogság és én az te meg én!
Éltem úgy, ahogy azt mástól láttam,
Bölcs nyugalom árnyékában,
Szépen, szerényen, álomszegényen...
A boldogság és én, most jöttünk össze igazán,
Most, hogy itt vagy már velem!
Most van mit féltenem,
Mert a boldogság és én, az te meg én!
A boldogság és én, az te meg én!
