|
|
|
| Előadó: | Szánti Judit |
|---|---|
| Album: | A vonat / Túl zajos nekem ez a világ |
| Megjelenés: | 1982 |
| Hossz: | 2:35 |
| Szövegírók: |
Szánti Judit |
|
Sáfár József |
|
| Kiadó: | Hungaroton - Start |
| Stílus: | pop, pop rock |
| Címkék: | Keressük! |
Hiába kiáltottam hangosan,
gyengének éreztem a hangomat.
Az éter minden hangja szólt,
zűrzavar és lárma tombolt.
Kéznyújtásra voltál tőlem,
az ár elsodort.
Nem is maradt más belőled,
csak egy szürke folt.
S az idegtépő hangzavarban
egy autó rám dudált.
Pokolian zajos ez a világ.
Túl zajos nekem ez a világ.
hiába hívlak, hisz úgyse hallod,
a tömeg elnyeli tiszta hangom.
Körülöttem hömpölyög a sokaság.
Túl zajos nekem ez a világ.
Hogyan jusson a dalom el így hozzád?
Hogyan szeresselek így tovább?
Nem tudtam eddig, hogy a boldogság
egyszerű álomkép az érzelmek polcán.
Félreálltam szótlanul,
megtanultam, a pénz az úr.
Kéznyújtásra voltál tőlem,
de ő elrabolt.
Nem is látsz és nem is hallasz
gazdagságodtól.
Egy hidegvérű pénzember vagy,
nem tudod hol a határ.
Pokolian gonosz ez a világ.
Túl zajos nekem ez a világ.
Hogy elveidhez hű maradjál,
céljaidért feláldoztál.
Túl gonosz nekem ez a világ.
Pokolian gonosz nekem ez a világ.
Hogyan jusson a dalom el így hozzád?
Hogyan szeresselek így tovább?
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
