|
|
|
|
|
| Előadó: | Szakácsi Sándor |
|---|---|
| Album: | Megvagyok |
| Megjelenés: | 1986 |
| Hossz: | 3:44 |
| Szövegírók: |
Fábri Péter |
|
Gallai Péter |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | művész |
| Címkék: | Keressük! |
És elfelejtem majd az arcokat,
És elfelejtem a mosolyokat,
Elfelejtem barátom kék szemét,
És elfelejtem, majd a beat-zenét!
És elfelejtem szerelmeimet,
És elfelejtem a Fő utca 10-et,
És elfeljem ezt az áprilist,
És elfelejtődik, majd a május is!
Elfeljtem a zöld tintát,
Amivel azt írom: "elfelejtem"
És kiver a veríték, hogy egy szó
Legalább jutna eszembe!
Adnám majd alább...
De elfelejtem, amit alább adok!
És elfelejtem, hogy most még adok,
Akkor majd kérek csak, sápadt leszek
Elfelejtem a sebhelyes kezet...
Amely kicsi volt, s annál is távolibb...
Elfelejtem a lej-t és a zlotyit,
Elfelejtem zsebpénzem mennyi volt,
Elfelejtem, hogy merre volt a bolt,
Ahova betértem, venni ezt vagy azt...
Elfelejtem, hogy milyen színű hajat
Símogattam '77 tavaszán...
Hogy milyen zakót
Hordott az apám!
Elfeljtem a zöld tintát,
Amivel azt írom: "elfelejtem"
És kiver a veríték, hogy egy szó
Legalább jutna eszembe!
Adnám majd alább...
Mert elfelejtem a szavakat is!
Hogy jelentettek egykor valamit:
Az érthetetlent, és az érthetőt,
A felejthetetlent és a felejthetőt!
Elfelejtek majd mindent megígérem!
És majd annyit tudok csak az egészről,
Hogy felejtek,
Tehát éltem!
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
