Előadó: | Ballagási dalok |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | ballagási |
Címkék: | Keressük! |
Ballag már a vén diák tovább, tovább,
Isten veletek cimborák tovább, tovább.
Ez út hazámba visz,
Filiszter leszek magam is
Tovább, tovább, tovább.
Fel búcsúcsókra, cimborák!
Elindultam szép hazámból
Híres kis Magyarországból
Visszanéztem félutamból
Szememből a könny kicsordul.
Bú ebédem, bú vacsorám,
Boldogtalan minden órám.
Nézem a csillagos eget,
Sírok alatta eleget.
Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek.
Hosszú út porából köpönyeget veszek.
Búval és bánattal kizsinóroztatom,
Sűrű könnyeimmel kigomboztattatom.
Fúdd el, jó szél, fúdd el
Hosszú útnak porát
Hosszú útnak porát, az én lelkem búját.
Gaudeamus igitur iuvenes dum sumus
Gaudeamus igitur iuvenes dum sumus
Post iucundam iuventutem
Post molestam senectutem
Nos habebit humus
Nos habebit humus
Vivat academia, vivat professores
Vivat academia, vivat professores
Vivant membrum quot libet
Vivat membrum quae libet
semper sint in flore
Jut még eszedbe, kedvesem a boldog ifjúság,
Az erdőszéli kis patak, s a régi jó barát?
Ó, gondolj, gondolj néha rám
a sors bármerre hajt,
emlékül küldöm kedvesem a régi-régi dalt.
Mily fürge táncban kergetőztünk fenn a dombtetőn
Most fáradt lábbal bandukolva járunk reszketőn.
Ó, gondolj, gondolj néha rám
a sors bármerre hajt,
emlékül küldöm kedvesem a régi-régi dalt.
Mily vígan szelte csónakunk a tónak kék vizét,
Most zúgó tenger habja választ tán örökre szét.
Ó, gondolj, gondolj néha rám
a sors bármerre hajt,
emlékül küldöm kedvesem a régi-régi dalt.
Most búcsúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt
Itt hagyjuk kedves iskolánk,
indulunk messze már.
Tanáraink és társaink a szívünk nem feled
Te kedves osztály, víg tanyánk,
immár isten veled, immár isten veled!
Szétszór a sors, mint szél a port,
Ki tudja, merre vet?
De szívünk egyszer visszahoz ölelni titeket.
Sok kedves emlék fűz ide, amely most megszakad,
De az élet szólít, menni kell,
csüggedni nem szabad, csüggedni nem szabad.
Az élet szólít menni kell, de válni oly nehéz,
A küszöbről a vén diák még egyszer visszanéz.
Ne fájjon hát a búcsúzás, ne sirass hű barát!
Még visszatér a vén diák,
Viszontlátásra hát! Viszontlátásra hát!
Régi mesékre emlékszel-e még?
Volt egyszer rég, volt egyszer rég.
Szép tavaszon ragyogott fenn az ég,
Volt egyszer rég, volt egyszer rég.
Ó, mondd miért nem mesélsz már nekem?
Boldog időt soha nem feledem
Hallani vélem a hangodat még,
Volt egyszer rég, egyszer rég.
Üres az osztály, most búcsúzik tőle
A dalos ajkú sok vidám diák.
Az együtt töltött szép napok emléke
Fülünkbe cseng, mint szép melódiák.
Amíg az osztályt nézem elmerengve,
Az én szemem is mintha könnyes lenne.
A régi emlék fáj, sajogva fáj,
Üres az osztály, nincs lakója már.
Tátrai Tibor – a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett, Artisjus Életmű- és EMeRTon-díjas, Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas, Érdemes művész – az elmúlt évek nagy sikerű godfater. zenekarát új, sokkal csinosabb köntösbe bújtatta.
Ugyanis a zenekar kemény magját nyújtó, többszörös életműdíjas és év dobosa, Artisjus-, Máté Péter-, Arany Dobverő-díjas Borlai Gergő, a Tibusz játékához méltó gitárvirtuóz Mike Gotthard és az ifjú basszusgitáros tehetség, Usztics Dani mellett női tagokkal bővült a banda. A már sok formációban, zenei műsorokban megmutatkozott, lehengerlő hangú és karizmatikus Hegedűs Bori a vokál szekcióból lép elő a főhős szerepébe. Billentyűkön Felszegi Dalmát hallhatjuk a jövőben, aki klasszikus zenei tanulmányait alapul véve a legváltozatosabb stílusokban és produkciókban ragadja magával a közönséget. Bótyik Borostyán és Kalocsa Lilla pedig háttérénekesnőkként támogatják a zenekar továbbra is nyári záporra emlékeztető, heves és energikus, mindent elsöprő friss repertoárját.
godfater.
Hegedűs Bori – ének
Tátrai Tibor – gitár
Mike Gotthard -gitár
Borlai Gergő – dob
Felszegi Dalma – billentyűs hangszerek
Usztics Dániel – bass
Bótyik Borostyán – vokál
Kalocsa Lilla - vokál
Fotó: godfater.