|
|
|
Fiatal koromban besoroztak katonának,
így hát, kisangyalom, árva maradsz nemsokára.
Te vagy tizenkilenc, én meg a huszonegyet járom,
magyar gyerek vagyok, elbírom a nehéz harcot.
Fütyül a masina, gyorsan ki az állomásra!
De sok édesanya sírva, ríva néz utánam,
ne sírj édesanyám, visszajövök nemsokára,
hogy ha meg nem halok, valahol Oroszországba'.
-----
Domboldalon áll egy öreg nyárfa,
nyárfa alatt édesanyám háza.
Édesanyám fehér fejkendőbe'
cipót dagaszt nyárfa tekenőbe'.
Édesanyám, de messzire mentem,
gyürkés cipót jaj, de régen ettem,
a búzába' de rég vágtam rendet,
Isten tudja, látom-e még kendet.
-----
Nem idevalódi születésű vagyok én,
messzeföldről vándoroltam ide én.
Így jár, aki messzeföldről idevándorol,
nincsen babája, ki vállára boruljon.
Összefolyik a nagy Duna a Tiszával,
összeillik a szőke a barnával,
nem bánom én, ha illik is, hogy ha nem is,
barna a szeretőm, barna vagyok magam is.
