|
|
|
| Előadó: | Pit |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Pont elég lesz mára,
Csak bele fekszek a kádba,
És magamra engedem a vizet,
Hiába adtam neked a szivem,
Tegnap hozzám vágtam,
Az óra siet, szinte vágtat,
Nincs idő már kimondani, hogy bocsánat,
De hát látod, a vérem sötét tinta,
Lefekszek és rájövök, hogy többé nincs ma,
Csak egy kötél hinta,
Nyakba akasztós, ez nem depressziós,
Ez inkább olyan magasztos,
Tőlem mit akartok, hogy feleljek meg nektek,
Úgy is csak nevettek minden őszinte reppen,
Magam, több ízre szedtem, és hát komolyan,
Nem találtam semmit ami a zenét pótolja,
Pedig már megfogadtam, hogy soha többé mikrofon,
De ez végig kisér, mert erről szólt a kiskorom,
Erről szólt a kamszkor, és még mindíg,
Haza jövök leülök és nyomkodom a szintit,
Köszi Pit! - Nincs mit! Ez nem üzlet,
Csak egy kölök ki zenével,pár perce leültet,
Hátha nem lesz tűhegy, tudod ez dramaturg,
és inkább belövi, mert hosszú még a haza út,
De ne maradj úgy! Bár ez nem erőszak,
És ha azt akarod hallani, Te kibaszott menő vagy!
Hidd el eljön majd, hogy minden hiába,
Tudom Te minden nap bele dughatnád egy p*nába!
Mert Te király vagy, Én meg egy paraszt a réten,
Minden hülye zenémben csak magamnak beszéltem,
Mert emlékszem ahogy battyogok haza,matt részegen,
És még volt pofám megkérdezni, hogy itt alhatok-e mama,
És hogy mi volt a válasza?
Hogy persze kisfiam, Én már előre megágyaztam!
Pedig hányszor átbasztam, mert betéve,
Felmentem hozzá, de nem is néztem a szemébe,
Tudod tanultam, szóval, megérte,
Ezért nem bántalak, csak mesélem mit megéltem,
Te meg legyél Te, ne játsz a Madafakört,
Az a baj, hogy keresel, de nem várod a nagy Ő-t,
És hány lány bedőlt, pedig csak egy lyuk volt,
Egy srác kinek pár hülye haverja szurkolt,
Aztán egy pacsi, ez is ki lett pipálva,
Jól meg lett baszva az apuci kicsi lánya,
De mit csináljak, most azért, mert itt zenélek,
Bízzak abban, hogy Te egyáltalán megérted?
Emlékezz, hogy valójában mi a cél,
És nézz körül néha, hogy meletted ki van még!
Én is nyúlok, whiskey-ért és szívom a szivart,
De hiszem, hogy mit ültettem az egyszer majd kihajt,
Úgy hogy nincs baj,a világ kicsit szétszórt,
Ahogy szabadon, önfelett, cipeljék a béklyót,
Kívánom, hogy élj jól!
De ne csak anyagba!
Hanem szellemben, lélekben legyél magadban!
Legyél magadban!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
