|
|
|
| Előadó: | ManGoRise |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bartha Ákos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refr:
Ezt vedd fel
Szavunk érjen az égig fel, hogy az is hallja aki idefele tévedt el.
Egység szövetség, bekeretezettség.Együtt nevetek az élettel.
Vers1:
Mi leszek ha nagy leszek?
Szólt százezerszer ugyanaz a kérdés.
Nehéz most a sóhaj, nehéz a kilégzés.
Féltés, hogy eltévedek odafele.
Nyugodj meg hát édesanyám azt hiszem én majd elbírok vele.
Színjátékban soha részt nem veszek ígérem, ha csak nem az a
célom, hogy akit szeretek az a jelenetből kilépjen.
Inkább önmagaként húzzon közel magához egy szóra.
Hiszen minden olyan gyors, néha meg örök élet egy óra.
Mégis zakatol minden percben az öntudatos lételem.
Nem ment el az eszem csak repít a képzeletem.
Minek mindig volt jobb ötlete mint a televíziónak.
Szürreális, mégis úgy érzem én megtaláltam máris.
A mondatnak a végét.Minek az eleje,az hogy akarom.
A vége pedig szimplán csak annyi, hogy szabadon.
Szinopszisnak hihető, ha vázolom a terveim,közben mások nem csak hitetlenek,de tagadják az elveim.
Pedig nem mondok én többet, sem bonyolultabbat annál, minthogy működik ha összefogunk, hisz nincs erősebb fonál, mint az értelem.
Hiszem azt, hogy egyszer majd átélhetem, hogy minden egyes ember együtt tüsténkedik ezen, hogy az elnyomást mi tőletek kap engedélyt hogy öljön, együtt kerítjük majd kézre várja a mentális börtön.
Nekünk meg nem lesz más dolgunk mint élvezni azt, ahogyan vigyáz ránk a tudatosság míg alszunk majd virraszt.
ref.:
Ezt vedd fel
Szavunk érjen az égig fel, hogy az is hallja aki idefele tévedt el.
Egység szövetség, bekeretezettség.Együtt nevetek az élettel.
Vers2:
Szószátyárok százezrei P I M P módjára, "gengszterkednek" pedig a reppjük vagy nem hoz a konyhára, vagy hoz de mit sem ér mikor a hírük visszaér szaladnak a vargához egy maréknyi tiszteletért.
Én zenész ember vagyok.
Hiába nem mondok nagyot, de azt tudom ez a játszótér nekem annyi mindent adott, hogy így célba érek egyszer míg bennetek csak a vegyszer na meg a valóvilág vízhangja mi nyomott hagyott. Egyszer majd felüdülve visszagondolok erre, mikor a beat-ek hátukra vettek fejek bólogattak szerte.
Várom azt a napot mikor nagy tömegeknek tűnik fel, hogy amit a faktor kitermel az a megasztárban tűnik el.
Tudni kell veszíteni meg nyerni is ezerszer.
Te döntöd el a porból milyen rímeket emelsz fel.
Nem vagyok híres, sem tehetősebb ember.
Mégis tudom mik az értékrendek, az eszem nem veszett el. Barázdák mentén szaladok tova ezen a mezsgyén.
Nem állíthat meg semmiféle média szülte agyrém, hisz az fülel most csak ide kinek azért dobog a szíve amit Dannona köztudottan a semmiből épített fel.
Szeretet, tisztelet, meg becsület.
Nem lobog a szemem vérben, nem vezet engem a vatikáni feszület. Nem hiszem hogy mészárlással közelebb kerülhetünk az úrhoz. Szerinted végletes vagyok, szerintem a bigott ember túloz.
Ezt vedd fel
szavunk érjen az égig fel
hogy az is hallja aki idefele tévedt el Éj
Egység szövetség, bekeretezettség
együtt nevetek az élettel
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
