|
|
|
| Előadó: | Rico |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vaszil Erik |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Smith
Sokan azt mondták, hogy amivel etetsz csak méreg
Sosem gondolták, hogy egyszer majd magamhoz térek
Ez a szem már másképp lát, már nem tükröződik a vágy
Ne érj hozzám, ne érj hozzám, ne érj hozzám!
Rico
Nem bánom azt, hogy elvetted az eszemet, mert teszem azt
Hogy teszek egy lépést, te csak veszekedj, de ne szekálj
Tessék, a tessék helyett nesze lesz, nem leszek egy...
Nem leszek az a bábu, akit ide oda teszegetsz
A csalódások tengerébe fulladj bele te baba, mert te magad
Mondtad azt, hogy szükséged van rám, úgyhogy ne tagadd
Szükséged van rám, mikor kel a Nap...
Itt voltál mikor megfagyott a szívem, baby hagyj békén
Átbasztál, mert nem jöttél, mondd hol voltál a fagy végén
Kinevettek a spanjaim, mert végig nézték nagy tv-n
De te tudtad csak azt, hogy érted, mi mindent megadnék én
Úgyhogy ne érj hozzám többet, te kis szemét
Én már nem gondolok rád, amikor beteszek egy zenét
Ez a gyerek már nem érzi azt, hogy elveszed az eszét
Az történt, ami történt, többet nem fogod a kezét!
Smith
Sokan azt mondták, hogy amivel etetsz csak méreg
Sosem gondolták, hogy egyszer majd magamhoz térek
Ez a szem már másképp lát, már nem tükröződik a vágy
Ne érj hozzám, ne érj hozzám, ne érj hozzám!
Rico
Hazudtam, vagy nem is, de tudjuk jól, hogy te is
Mindig tudtam, hogy ha létezik a le út akkor létezik a fel is
Folyton visszaüt a fal is, csak egy tükör ez a dal is
De te ne érj hozzám többet, még akkor sem ha ez szar is
Kell a fasznak az, hogy szeress
A legszebb szó a sorok mögött bújt el, de ne less
Én itt leszek de ne keress, már régóta felesleges
Inkább sírj egyedül te is, minthogy megint velem nevess
Tudd a verseimtől meggyulladt a füzet
És csak te láthattad baba bent a szememben a tüzet
Nem volt tünet, csak te voltál aki vakít
És a két szenvedés között egy-egy cigaretta szünet
És a virrasztások irtózottá tettek
De a tettek mellett az ajtónkon érzelmek is mentek be
Nem tudtam mi tévő legyek, nem voltam jó kedvembe
Folyton folyt a könnyem, annyit tapostál a lelkembe
Smith
Sokan azt mondták, hogy amivel etetsz csak méreg
Sosem gondolták, hogy egyszer majd magamhoz térek
Ez a szem már másképp lát, már nem tükröződik a vágy
Ne érj hozzám, ne érj hozzám, ne érj hozzám!
Rico
Amíg kerestem az utunkat az esőcseppek között
Addig szép lassan a magány belém mélyebbre költözött
Te letagadtad mindig azt, hogy volt hozzám közöd
De a szemem nem hazudott mikor könnyekbe öltözött
Köptem mindig mindenre, csak hajtottam, hogy te kellesz
Hogy tudnod kell hogy a legjobb majd neked úgyis velem lesz!
De nem lesz, nem gondoltam volna..
Hogy általad a legszomorúbb szerelem az életemben jelen lesz
Úgyhogy minden porcikám azt mondja takarodj
Hogy hosszú álmatlan éjszakákon át te is tanakodj
A saját lelkiismeretfurdalásoddal marakodj
És a legszemetebb féreg emberbe bele habarodj
Mert itt vége, nincsen többé az hogy köztünk
A sors baszta el akkor amikor egymásba ütköztünk
Úgyhogy kösz nem, ne érj hozzám baszd meg
Nem kérdezem hogy jössz e, elköszönök mert az életem klassz lett.
Smith
Sokan azt mondták, hogy amivel etetsz csak méreg
Sosem gondolták, hogy egyszer majd magamhoz térek
Ez a szem már másképp lát, már nem tükröződik a vágy
Ne érj hozzám, ne érj hozzám, ne érj hozzám!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
