|
|
|
| Előadó: | Rico |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vaszil Erik |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Smith
Sokan azt mondták, hogy amivel etetsz csak méreg
Sosem gondolták, hogy egyszer majd magamhoz térek
Ez a szem már másképp lát, már nem tükröződik a vágy
Ne érj hozzám, ne érj hozzám, ne érj hozzám!
Rico
Nem bánom azt, hogy elvetted az eszemet, mert teszem azt
Hogy teszek egy lépést, te csak veszekedj, de ne szekálj
Tessék, a tessék helyett nesze lesz, nem leszek egy...
Nem leszek az a bábu, akit ide oda teszegetsz
A csalódások tengerébe fulladj bele te baba, mert te magad
Mondtad azt, hogy szükséged van rám, úgyhogy ne tagadd
Szükséged van rám, mikor kel a Nap...
Itt voltál mikor megfagyott a szívem, baby hagyj békén
Átbasztál, mert nem jöttél, mondd hol voltál a fagy végén
Kinevettek a spanjaim, mert végig nézték nagy tv-n
De te tudtad csak azt, hogy érted, mi mindent megadnék én
Úgyhogy ne érj hozzám többet, te kis szemét
Én már nem gondolok rád, amikor beteszek egy zenét
Ez a gyerek már nem érzi azt, hogy elveszed az eszét
Az történt, ami történt, többet nem fogod a kezét!
Smith
Sokan azt mondták, hogy amivel etetsz csak méreg
Sosem gondolták, hogy egyszer majd magamhoz térek
Ez a szem már másképp lát, már nem tükröződik a vágy
Ne érj hozzám, ne érj hozzám, ne érj hozzám!
Rico
Hazudtam, vagy nem is, de tudjuk jól, hogy te is
Mindig tudtam, hogy ha létezik a le út akkor létezik a fel is
Folyton visszaüt a fal is, csak egy tükör ez a dal is
De te ne érj hozzám többet, még akkor sem ha ez szar is
Kell a fasznak az, hogy szeress
A legszebb szó a sorok mögött bújt el, de ne less
Én itt leszek de ne keress, már régóta felesleges
Inkább sírj egyedül te is, minthogy megint velem nevess
Tudd a verseimtől meggyulladt a füzet
És csak te láthattad baba bent a szememben a tüzet
Nem volt tünet, csak te voltál aki vakít
És a két szenvedés között egy-egy cigaretta szünet
És a virrasztások irtózottá tettek
De a tettek mellett az ajtónkon érzelmek is mentek be
Nem tudtam mi tévő legyek, nem voltam jó kedvembe
Folyton folyt a könnyem, annyit tapostál a lelkembe
Smith
Sokan azt mondták, hogy amivel etetsz csak méreg
Sosem gondolták, hogy egyszer majd magamhoz térek
Ez a szem már másképp lát, már nem tükröződik a vágy
Ne érj hozzám, ne érj hozzám, ne érj hozzám!
Rico
Amíg kerestem az utunkat az esőcseppek között
Addig szép lassan a magány belém mélyebbre költözött
Te letagadtad mindig azt, hogy volt hozzám közöd
De a szemem nem hazudott mikor könnyekbe öltözött
Köptem mindig mindenre, csak hajtottam, hogy te kellesz
Hogy tudnod kell hogy a legjobb majd neked úgyis velem lesz!
De nem lesz, nem gondoltam volna..
Hogy általad a legszomorúbb szerelem az életemben jelen lesz
Úgyhogy minden porcikám azt mondja takarodj
Hogy hosszú álmatlan éjszakákon át te is tanakodj
A saját lelkiismeretfurdalásoddal marakodj
És a legszemetebb féreg emberbe bele habarodj
Mert itt vége, nincsen többé az hogy köztünk
A sors baszta el akkor amikor egymásba ütköztünk
Úgyhogy kösz nem, ne érj hozzám baszd meg
Nem kérdezem hogy jössz e, elköszönök mert az életem klassz lett.
Smith
Sokan azt mondták, hogy amivel etetsz csak méreg
Sosem gondolták, hogy egyszer majd magamhoz térek
Ez a szem már másképp lát, már nem tükröződik a vágy
Ne érj hozzám, ne érj hozzám, ne érj hozzám!
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
