|
|
|
| Előadó: | L.L. Junior |
|---|---|
| Album: | Belső hang |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 3:33 |
| Szövegírók: |
Lesi László Csaba Lakatos Róbert Lesi László |
|
Árgyó Péter |
|
| Kiadó: | Skyforce Kft. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.:
Elhagyatott már a régi tér, az üres hintákat fújja a szél,
Erre talán már a madár se jár, a padoknál többé senki se vár.
Gyermekkoromra emlékszem vissza, mintha a régi hang újra hívna,
Belülről hallom még ezt a zenét, üresen vagy árván, de ideköt a vér.
Rap:
A szívem veletek van utca gyerekek,
Kinnt állok a téren és nézlek titeket,
A Jóisten kísérje minden léptetek,
Ami bennem volt azt látom bennetek,
Emlékszem arra, ahogyan játszottunk,
Lehet, hogy bűnösök voltunk, de nem kárhoztunk,
Angyali szívvel rengeteg gyermek,
Őket mind mind az utca nevelte.
Nem volt Facebook, még nem volt internet,
Csak a nagyobbak adhattak intelmet,
És a kisebbik soha nem volt gizda,
Tisztelte őket és nem szólt vissza,
Volt aki önmagát, volt aki másokat temetett,
Drogokhoz nyúlt, vagy folyton verekedett,
Halott lett vagy börtöntöltelék,
Most értük is szól ez a költemény.
Én csak maradtam egyszerű merész zenész,
Aki kiírja magából mindazt, amit leélt,
Optimistán, tele álmokkal, mit sem törődve az átkokkal.
És ha te is úgy teszed, bízod az Istent,
Rájössz majd arra lehetetlen nincsen,
Utca gyerekből is válhat jó ember,
Az Úr az én váram, azé a fegyver.
Refr.:
Elhagyatott már a régi tér, az üres hintákat fújja a szél,
Erre talán már a madár se jár, a padoknál többé senki se vár.
Gyermekkoromra emlékszem vissza, mintha a régi hang újra hívna,
Belülről hallom még ezt a zenét, üresen vagy árván, de ideköt a vér.
Rap:
Nem volt soha miénk a tér,
Hogy ott legyünk nekünk csak eltűrték,
Szabadságra és szabad zenére vágytunk,
A rendet rendszerint áthágtuk.
Együtt voltunk, mindig ez volt a lényeg,
Érezted mennyien szeretnek téged,
Nem számított a hideg tél, a meleg nyár vagy eső,
Köztünk nem volt soha vesztes vagy nyerő.
Összetartó volt mindig a csapat,
Nem voltak közöttünk semmilyen falak,
Élni és élni hagyni volt a vágyunk,
Ha baj volt mi testvérként összezártunk.
Néha vad, néha érzékeny lelkek voltunk,
Szenvedélyesen csak szeretni akartunk,
Nyugtalanság, mely tombolt bennünk
Éreztük egyszer ez lesz a vesztünk.
Amikor énekeltünk úgy éreztük,
A bánatunkat együtt eltemetjük,
A kemény szíveken áthatol a dal,
Az előítéleteken vett diadal.
Mert csak nekünk ragyog a nap és az ég nekünk kékebb,
A barátságunk ennél nem lehet mélyebb,
Mindenegyes átélt pillanat, a szívemben örökké megmarad.
Refr.:
Elhagyatott már a régi tér, az üres hintákat fújja a szél,
Erre talán már a madár se jár, a padoknál többé senki se vár.
Gyermekkoromra emlékszem vissza, mintha a régi hang újra hívna,
Belülről hallom még ezt a zenét, üresen vagy árván, de ideköt a vér.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
