|
|
|
| Előadó: | L.L. Junior |
|---|---|
| Album: | Belső hang |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 3:33 |
| Szövegírók: |
Lesi László Csaba Lakatos Róbert Lesi László |
|
Árgyó Péter |
|
| Kiadó: | Skyforce Kft. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.:
Elhagyatott már a régi tér, az üres hintákat fújja a szél,
Erre talán már a madár se jár, a padoknál többé senki se vár.
Gyermekkoromra emlékszem vissza, mintha a régi hang újra hívna,
Belülről hallom még ezt a zenét, üresen vagy árván, de ideköt a vér.
Rap:
A szívem veletek van utca gyerekek,
Kinnt állok a téren és nézlek titeket,
A Jóisten kísérje minden léptetek,
Ami bennem volt azt látom bennetek,
Emlékszem arra, ahogyan játszottunk,
Lehet, hogy bűnösök voltunk, de nem kárhoztunk,
Angyali szívvel rengeteg gyermek,
Őket mind mind az utca nevelte.
Nem volt Facebook, még nem volt internet,
Csak a nagyobbak adhattak intelmet,
És a kisebbik soha nem volt gizda,
Tisztelte őket és nem szólt vissza,
Volt aki önmagát, volt aki másokat temetett,
Drogokhoz nyúlt, vagy folyton verekedett,
Halott lett vagy börtöntöltelék,
Most értük is szól ez a költemény.
Én csak maradtam egyszerű merész zenész,
Aki kiírja magából mindazt, amit leélt,
Optimistán, tele álmokkal, mit sem törődve az átkokkal.
És ha te is úgy teszed, bízod az Istent,
Rájössz majd arra lehetetlen nincsen,
Utca gyerekből is válhat jó ember,
Az Úr az én váram, azé a fegyver.
Refr.:
Elhagyatott már a régi tér, az üres hintákat fújja a szél,
Erre talán már a madár se jár, a padoknál többé senki se vár.
Gyermekkoromra emlékszem vissza, mintha a régi hang újra hívna,
Belülről hallom még ezt a zenét, üresen vagy árván, de ideköt a vér.
Rap:
Nem volt soha miénk a tér,
Hogy ott legyünk nekünk csak eltűrték,
Szabadságra és szabad zenére vágytunk,
A rendet rendszerint áthágtuk.
Együtt voltunk, mindig ez volt a lényeg,
Érezted mennyien szeretnek téged,
Nem számított a hideg tél, a meleg nyár vagy eső,
Köztünk nem volt soha vesztes vagy nyerő.
Összetartó volt mindig a csapat,
Nem voltak közöttünk semmilyen falak,
Élni és élni hagyni volt a vágyunk,
Ha baj volt mi testvérként összezártunk.
Néha vad, néha érzékeny lelkek voltunk,
Szenvedélyesen csak szeretni akartunk,
Nyugtalanság, mely tombolt bennünk
Éreztük egyszer ez lesz a vesztünk.
Amikor énekeltünk úgy éreztük,
A bánatunkat együtt eltemetjük,
A kemény szíveken áthatol a dal,
Az előítéleteken vett diadal.
Mert csak nekünk ragyog a nap és az ég nekünk kékebb,
A barátságunk ennél nem lehet mélyebb,
Mindenegyes átélt pillanat, a szívemben örökké megmarad.
Refr.:
Elhagyatott már a régi tér, az üres hintákat fújja a szél,
Erre talán már a madár se jár, a padoknál többé senki se vár.
Gyermekkoromra emlékszem vissza, mintha a régi hang újra hívna,
Belülről hallom még ezt a zenét, üresen vagy árván, de ideköt a vér.
A most megjelenő ötödik Elefánt nagylemez, a SEMMI az előző két albummal együtt alkot egy univerzumot, miközben zeneileg és szövegében is minden eddiginél jobban elrugaszkodik a zenekar “megszokott” világától. Az eklektikus, mégis átgondolt és szorosan összekapcsolódó tematikák mentén haladó anyag koncepciója egyszerre jól körülhatárolható és absztrakt - pont, ahogy a semmi.
Nemrégiben a Van Harag című zaklatott hangvételű dallal, és a hozzá készült felkavaró videoklippel vezette fel új nagylemezét az Elefánt. Ez azonban valóban egy ízelítő volt a most megjelenő, tizenegy dalos albumról, amin egyszerre jelennek meg a ‘90-es évek post-punk és stoner hatásai, a mélabús, andalító dallamok és a szintetizátor minden mennyiségben. Mindez valahogy mégis olyan formában, hogy a sokféleség egy kerek egészet alkot - ebben segítségükre volt producerük, Dexter.
A most megjelenő SEMMI névválasztása sem véletlen, kapcsolatban áll ugyanis a korábbi, Minden című lemezzel, illetve vannak olyan dalpárok - például a Kösz és a Bocs vagy a Nincs harag és a Van Harag -, amelyek témájukban alkotnak egy univerzumot, sőt, kiegészítik egymást.
Nem csak zeneileg, de dalszövegek tekintetében is változatos a SEMMI, ami olyan témákat feszeget, ami mindannyiunkat foglalkoztat, magunkban sokat merengünk rajta, de valahogy mégis nehezünkre esik beszélni róla.
“Kevésbe a hétköznapok, és sokkal inkább az egzisztenciális jellegű kérdésekkel foglalkozunk, annak filozófiai értelmében. Ilyen például a halál vagy a semmi - én szeretem körbejárni ezeket a témákat, és van ezzel kapcsolatban mondanivalóm is. Mi nem arról mesélünk, hogy mi történik velünk vagy körülöttünk, sokkal inkább arról, mi zajlik le a fejünkben.” - tette hozzá Szendrői.
A semmit ráadásul nem csak zeneileg és mondanivaló tekintetében boncolgatják, hanem Tihanyi Anna fotográfus segítségével vizuálisan is megjelenítik. A koncepcióról így mesél:
“Az alapvető választóvonal a termékeny, vagyis a pozitív semmi, és a mindent elpusztító semmi között alakult ki. Az alapötlet a szoba volt egy térben (van is a lemezen egy ilyen című dal), ebben próbáltam meg elhelyezni a zenekart, és köréjük különböző elemeket használni. Én általában amúgy is terekben gondolkodom, itt pedig szerettünk volna egy semmihez nem kapcsolódó, “lebegő”, az ürességet ellensúlyozó teret kialakítani. Egy közös alkotói pillanatot kerestünk, ahol a csendet, a káoszban lévő nyugalmat tudjuk kifejezni.”
Ezzel tehát egy új fejezet kezdődik az Elefánt életében, aminek első állomása június 7-én lesz a Budapest Parkban, ahol bemutatják a bemutathatatlant, vagyis a SEMMI-t, amelynek dalait itt hallhatja majd a közönség először élőben.
Elefánt - SEMMI: https://open.spotify.com/album/1Rchnvg8ARhvC8IX4Rq0Dn
