|
|
|
|
|
| Előadó: | Vészbejárat |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nagy Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Intro:
Jó estét kívánunk,
a kedves világnak jó hírekkel szolgálunk.
Láthatták, ma kicsit furcsa az ég,
de pánikra, higgyék el, semmi szükség.
Az idő kicsit borús, mintha elbújt volna a nap,
de mint a mesékben, a felhőkből piros hó szakad.
Legyen mindenkinek sikeres hete,
felfordult világba szokjunk csak bele.
Verse:
Betelt a pohár, a hangomat felemelem,
micsoda műbalhé meg műszerelem,
gagyi party, műélvezet,
a valóság előtt a mesterséges vezet.
A képzelet szárnyal el a tények elől,
amíg a sóvárgás minden jóérzést kiöl
belőlünk,
felőlünk
mehet, felőrlünk
néhány generációt,
az akciót
taps fogadja és őrjöng a nép,
a tömeg a saját útjára lép.
Nincs igazság, de hazugság se nagyon,
azt ilyesmi nem fog ki az emberi fajon.
Te jó ég! Mi van itt? – Kapkodod a fejed.
Igazság nincs – itt már hazudni se lehet?
Realitás relatív, gerincesség negatív.
Mindenkinek igaza van,
csak a jó ég tudja, hogyan.
A pofátlan itt király, a kőszívű a kemény,
az alázatos gyenge, az elégedett szegény.
Hűség? Hülyeség! Becsület? Rossz vicc!
Az a legjobb hívő, aki semmit sem hisz!
Rájövünk lassan, hogy felfordult a világ,
deformált életünk segítségért kiált.
Nem hittük el soha, de most az arcunkba nevet,
Itt van, és esik és maga alá temet.
Refr:
Hey-ho, esik a piros hó!
Ki mondja meg nekem: mi a rossz, mi a jó?
Ha torz a norma, ha fekete lesz a fehér,
a toleranciánkba sok minden belefér.
Verse:
Itt vagyunk, esik a piros hó,
már rég nem hoz virgácsot a Télapó,
hisz itt mindenki jó, olcsó illúzió,
személyre szabott a szellemidrog-akció.
Egymásban keressük a hibát,
beteg szívünk most istenért kiált.
Találunk magunknak földtől az égig,
a kínálat isteni, nézzük csak végig:
válogathatsz közülük, van keleti meg magyar,
régi meg remix, a választék pazar.
Vagy ez a kanyar csak nekem túl éles?
A fejünk tele, de a lelkünk még éhes!
Mindenben őt látjuk: fűben, fában, kőben,
gazdagok vagyunk, van istenünk bőven.
Nincs új a nap alatt, kísértjük a múltat:
válassz egy istent, vagy keverj magadnak újat!
Megvolt? Ja! Mint az Attila kardja,
mint az ebola: bekapja, aki csak akarja.
Aki nem akarja, az lenne a marha,
nekik Jézusban hinni még viccnek is durva.
A vélemény számít, mintha szavazás lenne,
hogy elvetjük, vagy hinnünk kell benne.
Nem hiszünk benne, de jobb észrevennünk:
az a mi mázlink, hogy ő még hisz bennünk.
Bridge:
Hey-ho, ez ám a jó,
Hey-ho, ez ám a show,
Hey-ho, ez ám a jó,
Csak lazulunk, lazulunk, az van, amit akarunk…
Refr.
Verse:
Képzeld el, bevállalom: Jézus a király,
az ítélőbíró, aki most még kivár.
Bevállalom, úgy tudom: ez király,
az ő szava mindig és mindenhol megáll.
Tudom, érdeket sértek, de hallgatni vétek,
elnézést kérek, hogy elnézést nem kérek.
Nem férek a bőrömbe, mert közbeszól az Isten,
már közeleg, s ha itt lesz, megváltozik minden.
Az igazság kell ide, egyenes beszéd.
Ne szaladj el, ha a fény jön feléd!
Betegségünkben ő a szív-gyógyszer,
ott belül rá vágyik minden ember.
Jézus a válasz, ez lelket frissítő,
a végveszélyben egy vészbejárat ő,
de lásd meg: itt nem a vészbe mész be,
ha hozzá futsz, egyszer csak azt veszed észre,
Hogy világos, mi a fekete, és látod mi a fehér,
tudod mi a méreg, és tudod mi a kenyér,
érzed, mi az igazi, és érzed, mi a bóvli,
meglátod, hogy melyik oldalra érdemes állni.
Egy csapásra kiderül, hogy ki az, aki becsap,
elég a szenny, és csak az érték marad.
Lehull a lepel, és felismered vele:
milyen is a hónak a valódi színe.
Refr.
Bridge
Vele világos, mi a fekete, és látod mi a fehér,
tudod mi a méreg, tudod mi a kenyér,
érzed, mi az igazi, és érzed, mi a bóvli,
meglátod, hogy melyik oldalra érdemes állni.
Egy csapásra kiderül, hogy ki az, aki becsap,
elég a szenny, és csak az érték marad.
Lehull a lepel, és felismered vele:
milyen is a hónak a valódi színe.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
