|
|
|
| Előadó: | KFT |
|---|---|
| Album: | Édes élet CD |
| Megjelenés: | 1997 |
| Hossz: | 4:43 |
| Szövegírók: |
Laár András Márton András Bornai Tibor Lengyelfi Miklós (KFT) |
|
Laár András Márton András Bornai Tibor Lengyelfi Miklós (KFT) |
|
| Kiadó: | Szemtanú Bt. |
| Stílus: | alternatív pop-rock |
| Címkék: | Keressük! |
Ha ötvenéves leszek,
Honolulu engem vár,
képzeletem addig is gyakran odaszáll.
A kis házat látom, ahol majd lakom,
de ma még a régi lakó ül az ágyamon.
A lány, aki majd a szerelmem lesz odaát,
ma még csak alig járta ki az óvodát.
De csöpp kis arcán már látható,
ha felnő, gyönyörű lesz és izgató.
És élek ötvenévesen Honoluluban,
szépen hátrafésülöm őszülő hajam.
Honoluluban meleg az idő, gyönyörű az ég,
a szerelmem arcát nézem, és eltölt a büszkeség.
(bizony, bizony...)
Varázslatos a honolului miliő,
szerencsére nálam lesz néhány millió.
És esténként a jachtomon
kigyúl a sok-sok színes lampion.
És élek ötvenévesen Honoluluban,
szépen hátrafésülöm őszülő hajam.
S közben egy kis dalt dúdolok,
mit húsz évvel azelőtt Budapesten írtam
- most te is hallhatod.
Pápápápá, pápápápá, pápápápá-pápá-pápápá-pá
Pápápápá, pápápápá, pápápápá-pápá-pápápá-pá
És küldök majd egy csomó képeslapot,
mindegyiken az áll, hogy Honoluluban vagyok.
S ti majd azt mondjátok: Nahát-nahát,
az öregúr azt hiszi, övé már a világ!
És élek ötvenévesen Honoluluban,
szépen hátra fésülöm őszülő hajam.
S közben egy kis dalt dúdolok,
mit húsz évvel azelőtt Budapesten írtam
- most épp ezt hallgatod.
Pápápápá, pápápápá, pápápápá-pápá-pápápá-pá
Pápápápá, pápápápá, pápápápá-pápá-pápápá-pá
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
