Előadó: | Beat |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Hey Ya ez itt Beat. Az év 2014, az idő gyorsan rohan és engem búsba köt a tétlenség.
Miki 16 éve halott és én már 33 éves vagyok és ez a világ már sosem lesz a régi és én még mindig nem teszek semmit. De egyszer hirtelen megszólalt egy hang mélyen legbelül. Az Isten szólt hozzám és mondá: "Menj és harcolj értem és légy a Ritmus Krisztus." És elkezdődött minden.
Mikrofon próba, semmi móka. Ördög bújt a mikrofonomba, hát nyomba állj fére, mert robban a bomba. Szétszed darabokra, ez a rapzene pokla. Előttem nincs akadály, a hanvaimből születek ujjá, mint egy mesebeli Griff madár. Vágom ám, hogy minden kamu rám hajt, de a rímem felhasít mint egy szamuráj kard. És miután hamuvá mart nem fogad a Mennyország, mert ott is minden tanú rád vall. A bűn alapos gyanújával leszel porrá tesó, mint parázs a hamutálban. Te sem vagy makulátlan, mindenkinek van bűne és cipeli a batyujában. Mert az kamu, hogy csak lazulás van, blöffölsz mikor azt mondod, hogy a kezedben csak aduász van.
Hiába nem hallottál róla, hogy '48-ba évek óta rólam szól e nóta. Hiába csodálkoztok rajta, az utca tudja, hogy csak is a Beat aki oda b*ssza. Hiába dúl benned a dúvad, ne legyél túl vad mert te is úgy végzed mint Tupac. Gyorsan elmúlhat, hidd el a varázs a rímem tüze éget mint a parázs. Engem nem érdekel mi lesz, ragadozó vagyok mint egy T-Rex. Ne mond, hogy Rilex fegyverem pontos mint egy Rolex, te meg csak rohansz mint a Gump, ha Forrest. Nincsen style a rímedbe, bátyja halottak vagytok mint a zombik a Trailerbe. Felborult a világ rendje és én egyedül harcolok a gonosz ellen, mint a penge. Mert átéltem az élet nyomorát, érezhető minden dalon, minden soron át. Ezért az Isten engem azzal honorált, hogy rátette a fejemre a koronát. De tudom a szerencse megy is, jön is, a koronám nem arany hanem tövis, vagyis teljesen mindegy, hogy te mit tudsz 2014 Ritmus Krisztus.
Immár negyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Az augusztus 8-i ingyenes koncertsorozathoz idén hét ország tizenhat helyszíne és csaknem ötven előadó kapcsolódik.
Az esemény idei arca Balogh Guszti dalszerző-énekes.
- Évről évre bővül a fesztivál, a hálózat távlati célja, hogy a Nemzetközi Cigány Dal Napját az Európai Unió minden tagállamában és még azon is túl megszervezzék" - mondta Rostás Mihály "Mazsi", az esemény művészeti vezetője, a Romengo és a MazsiMó-GipsyMó alapítója, a szervező Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke.
Az idei kínálatban a flamencótól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a dzsesszes ritmusokig sok minden szerepel.
- A cigány kultúrában közös elemek az érzelmek, a mélységek és a nyelv. Nagyon fontos, hogy a dalokat lovári, illetve romani nyelven szólaltatjuk meg, és a fesztiválon fellépő nem roma előadóktól is azt kértük, hogy műsorukban két dal romani nyelven hangozzon el - hangsúlyozta a szervezet elnöke.
A 4. Nemzetközi Cigány Dal Napja idei kiemelt helyszíne Debrecen, ahol a Nagyerdei Víztoronynál már augusztus 7-én lesznek a fesztivált felvezető kísérőprogramok.
Augusztus 8-án az országos rendezvény helyszínein színpadra lép a Romengo és Lakatos Mónika, a MazsiMó-GipsyMó, a Boján Krstic Orcestar, a Muzsikás, a Kalyi Jag, a Besh o droM, Pere és a Sani Luludyi, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, a Fanfara Complexa, Berki Péter és cigányzenekara, a Balázs Elemér Group, Viviann, a Ternipe és a Szilvási Gipsy Folk Band.
Szintén koncertet ad az Anima Sound System & Bognár Szilvia, a Lásho Lecsó, a Háj Ku Minye, Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band, Mókus és a Bend, az EtnoRom, a Nadara Gipsy Band, a Söndörgő, a Canarro, a Khamoro Budapest Band, Bogdán Norbert Lanó és Kedves Zenekara, a Varga Helena Band, a Cimbaliband, a Dromara Acoustic Live, a Botos Family, a Szolnoki Barna Gyöngyök, a Kal, és lesznek autentikus flamencózenészek és -táncosok Jerez de la Fronterából.
A külföldi helyszíneken játszani fog a Sala Chema, a Romano Drom, a Chache Rom, a Felvidéki Jazz Land, a Dalinda, a Vojake Shave, a Luma Dui, a Kanizsa Csillagai, az Amaro Duho, a Megitza, Tóth Evelin, Hamid Drake és Frankie Látó triója, valamint a Karavan Familia.
Augusztus 8-án Budapesten a Benczúr Ház Rendezvényközpont udvarában lesznek koncertek, a további magyarországi helyszínek közé tartozik Debrecen mellett Százhalombatta, Szentendre, Veszprém, Ravazd, Hódmezővásárhely, Nova és Oroszlány. Külföldön a spanyolországi Jerez de la Fronterában, a szlovákiai Párkányban, a romániai Sepsiszentgyörgyön, a szerbiai Malomfesztiválon, a lengyelországi Kotelinca Festival keretein belül, valamint az olaszországi Velencében lesznek koncertek.
- A magyarországi cigányság alkotóművészete a világon egyedülálló, és ebből a szempontból is mérföldkő volt, amikor 2022-ben - Rostás Mazsi és a Kossuth-díjas énekesnő, Lakatos Mónika sokéves előkészítő munkája után - elindult útjára a cigány dal napja - fogalmazott Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának tanácsadója.
- Azóta nemzetközi rendezvénnyé vált a fesztivál, amely nem a szembenállásról, az egymásra mutogatásról szól, hanem az együtt ünneplésről - hangsúlyozta a tanácsadó.
- A belügyi tárca nemrég hirdette meg 200 millió forintos keretösszeggel a Mindenki szívében van egy dallam című programot, amely a közösségi zenélés élményét, a zenei képességet, a zene iránti nyitottságot segíti a hátrányos helyzetű térségekben élő gyermekeknél. Hozzátette: reményei szerint az itt felfedezett tehetségek a jövőben a Nemzetközi Cigány Dal Napján is fel fognak lépni - tette hozzá
- A cigány kultúra a szeretetről, az életigenlésről szól, az önazonosság fontosságára és a másik elfogadására tanít. A cigány dal napja emlékeztet minket arra, hogy a sokszínűség kincs
- emelte ki a fesztiválnak küldött üzenetében Miklósa Erika operaénekes, a MOL - Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A Nemzetközi Cigány Dal Napja az 1943. augusztus 8-án Szkopjéban született Esma Redzepova születésnapjához kapcsolódik. Redzepovát a cigányzene királynőjeként tartják számon. A 2016-ban elhunyt énekesnő nemcsak a macedón zenei kultúra világszerte ismert jelképe, személye a cigány muzsika számára szintén meghatározó. Pályafutását akkor kezdte Jugoszláviában, amikor a cigányok szégyenletesnek tartották, hogy a nők nyilvánosan énekeljenek. Ennek ellenére ő volt az egyik első énekes, aki romani nyelven adott elő a rádióban és a televízióban, dalaival hatalmas sikereket aratott Jugoszláviában, majd az egész világon.
Fotó: Nemzetközi Cigány Dal Napja Facebook