


| Előadó: | GHP Feat. Vivien |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Angyal, ki magát a szívembe lopta,
Nem kérve, fejem elcsavarta,
Csupán egy nézés, csupán egy pillantás,
Többé nem kell nekem senki más.
Fülig ér a szám, mikor melletted ébredek fel,
Gyönyörködök benned, aztán kiruccanok a tétekkel,
Egy hosszú éjszaka után, egy lazulós nyugis reggel,
Mert tegnap éjjel elvarázsoltál a két kék szemeddel,
Nem érdekel mit beszélnek, nem érdekelnek a kritikák,
Érzem a kémiát és nem keresek benne logikát,
Mert tudjuk beléd estem már az első alkalommal,
Ahányszor rád nézek annyiszor a láng fellobban,
Könnyű volt rájönnöm, még az és az tudomány,
Ez a csaj angyal, de a kedvemért néha rossz lány,
Méz édes csókjától beremeg a lábam,
Azt hiszem életem értelmére már végleg rátaláltam baba,
Téged többé nem eresztelek el,
Te vagy az egyetlen, a szívem csak érted ver,
Te vagy az akinek a holdat is közelebb húzom,
Nem gondolkodtam, egyszerűen belecsúsztam,
Jah.
Angyal, ki magát a szívembe lopta,
Nem kérve, fejem elcsavarta,
Csupán egy nézés, csupán egy pillantás,
Többé nem kell nekem senki más.
Angyal, ki magát a szívembe lopta,
Nem kérve, fejem elcsavarta,
Csupán egy nézés, csupán egy pillantás,
Többé nem kell nekem senki más.
Lelkem mélyére nézve feltehetem a kérdést,
Miért nem tudom feledni többé azt az nézést,
Azt a nézést, amit te felém nyújtottál,
Az első alkalommal te rögtön belém hatoltál,
Az a pillantás beleékelődött az eszembe,
Rabjává téve, többé el nem eresztve,
Magához ragad, magához láncol,
Az érzés a szívedben máig forró lángon táncol,
Gyötör a kérdés nap, mint nap,
Mikor látlak újra te édes,
Estem azonnal, a szívem csak ezt súgja,
Szívem csak ezt súgja, nekem nem kell más,
Az eszem nem diktálhat mást,
Itt nincs több kifogás,
Lehet ez egy álom lehet,
Nem érhetlek el éjjelente,
Rólad álmodok, a szívem másért nem ver,
Mézédes ajkaidról csupán egy pár szót kérek,
Nem csak te szeretsz engem, hanem én is szeretlek téged.
Angyal, ki magát a szívembe lopta,
Nem kérve, fejem elcsavarta,
Csupán egy nézés, csupán egy pillantás,
Többé nem kell nekem senki más.
Angyal, ki magát a szívembe lopta,
Nem kérve, fejem elcsavarta,
Csupán egy nézés, csupán egy pillantás,
Többé nem kell nekem senki más.
Egy tekintet, egy pillantás volt és én elájultam,
Mint egy pillangó táncoltál, én meg csak bámultam,
Szemedből áradt a gyönyör, hajad félig göndör volt,
Ha tudnék csak verselnék, de nem vagyok költő YO,
Bevallom még szinte a hangodat sem hallottam,
De foglaltam neked egy helyet a boldogság halomban,
Angyali szárnyaiddal megölelhetnél engemet,
Nem hiszed el milyen boldoggá tennéd az életemet,
Pár másodperc belőled számomra egy érték volna,
Szem elfelejthet, de a szív örökre emlékezni fog,
Mikor pislogsz, elindítasz Jersey-ben egy hurrikánt,
Mosolyoddal kiáltani kényszeríted a Csendes-óceánt,
Abban reménykedek, hogy megszerezlek téged,
Hogy szebbé teszed az életem, és melletted ébredek,
Amíg nem találok újra rád, addig állok és várok,
Télen nyáron te vagy minden amire vágyok.
Angyal, ki magát a szívembe lopta,
Nem kérve, fejem elcsavarta,
Csupán egy nézés, csupán egy pillantás,
Többé nem kell nekem senki más.
Angyal, ki magát a szívembe lopta,
Nem kérve, fejem elcsavarta,
Csupán egy nézés, csupán egy pillantás,
Többé nem kell nekem senki más.
Angyal, ki magát a szívembe lopta,
Nem kérve, fejem elcsavarta,
Csupán egy nézés, csupán egy pillantás,
Többé nem kell nekem senki más.
Angyal, ki magát a szívembe lopta,
Nem kérve, fejem elcsavarta,
Csupán egy nézés, csupán egy pillantás,
Többé nem kell nekem senki más.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.