|
|
|
| Előadó: | Artist |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Minden nap gondolkozom azon, hogy
hogy mi lesz az életemmel, hogyha egyszer a tinta kifogy
a tollamból, nem nézek többet már a vonatról
távolódik, látom a keletet nyugatról
Minden utcán amin járok nyomot hagyok
Minden alapot amit betolok, minőséget rakok
Érzem az életet, van téma miről írjak
Magamba építem azt is, ha mások sírnak
Szenved az ország, nincs ember, ki megmenti
Ne legyen olyan nap, hogy a világ Mo-t elfelejti.
Valamit keres a föld, de nem találja
Pengeélen táncol az embereknek a szabadsága.
Ritkán könnyezik a szemem, de az érzelmet beveszem
nekem sincs helyén az eszem.
A szívemre hallgatok, ahogy eltelnek a holnapok
Lassan emlékeztetnem kell magamat, hogy ki vagyok
Mert csak felkelek minden reggel
Mert az óra a fejembe dalolja, héé ember kelj fel
Így megy ez, mert ez az életnek a rendje
Boldog az az ember aki képes volt és megszerette
Nekem szinte minden aranyból van
Nekem a fele boldogságom a szavaitól van
Mert ő az, akivel élem az életemet minden nap
Aki ha azt mondja, hogy szeretlek a szó a szívemre fagy
Szeretném a közelembe tudni
Vele boldogság a drog, nem kell tűt a vénámba szúrni
És így telnek a napok el
Mindig egy kicsit az életen gondolkozok el
Az emberektől mindig egy tükörképet lopok el
Kíváncsi vagyok magamra, hogy hogy fogom fel
az életet, kívülről, mert érzem szívből
De engem is elérnek a hatások odakintről
refr.: (2x)
Megkaptam, szeretem, élvezem, létezem
két szemem, egy eszem, köszönöm az életem
A szívem, a hírem mindig rólam szólt
De néha az én sorsom is rongyos meg foltos volt
Ha tudnád a választ mondd, hogy megválaszolnád
Hogy miér rosszak az emberek, nem csak a homlokod ráncolnád
Sikátor, ja nem látok a sikertől?
Akkor miért írom az összes soromat a szívemből?
Nem írok olyat, ami ne lenne rám igaz
Így a hitelességem sem olvad el mint a viasz
A füsttel együtt éltem le eddig éveket
ne csodálkozz, ha teljesen befertőzte a véremet.
Művészet a szakma, ezért művész vagyok én is.
Bolondot játszok, de sokszor beüt a szép is
Nem hiszek az embereknek, se maganak
Mert az emberek általában maguknak is hazudnak
Piszok egy élet ez, inkább társadalom
Ígérget mindenki, elhangzik több ezer fogadalom
látni akarom, de nem látom a szavaknak súlyát
Az értelmet egy késsel ember nyugodtan szúrd át
Sajnállak magyarország
hogy a híres múltadat a politikusok letaposták
Volt Puskás, Neumann, Arany, Petőfi
Itt van négy név, az egész mai társadalmat ledönti
Csak egy ember vagyok, 95-ös születéssel
De megbírtam én is születni tiszta szemmel
refr.: (4x)
Megkaptam, szeretem, élvezem, létezem
két szemem, egy eszem, köszönöm az életem
A szívem, a hírem mindig rólam szólt
De néha az én sorsom is rongyos meg foltos volt
Van valami, amit biztosan tudhatunk: ha zenéről van szó, Solére nem köntörfalaz, nem alkuszik meg és 100%-ban beleteszi magát az alkotásba.
Az előadóhoz kapcsolódó dalszövegek itt.
Ennek lenyomata a frissen megjelent, harmadik albuma, a III. is, az énekesnő eddigi talán legőszintébb anyaga, ami eklektikus hangzásvilágával izgalmasan és hitelesen mutatja be belső fejlődéstörténetét.
Solére, azaz Szigeti Zsófi új albuma egy nehéz életszakaszból inspirálódott, aminek feldolgozását sok aspektusból mutatják meg az új dalok – egyszerre sugároz sebezhetőséget, és az ebben rejlő hatalmas erőt is.
„Száz százalékban a szívemből írtam”
„Életem első lemeze volt ez, amitől féltem. Féltem, hogy mit fogok írni, féltem szembenézni a bennem zajló érzésekkel. A tavalyi évem minden eddiginél nehezebb volt, először éreztem azt, hogy nem akarom leírni, ami bennem van. Végül néhány hónap csend után megengedtem magamnak, hogy úgy forduljon ki belőlem a gyász, ahogy akar. Nem irányítottam, és így született a III, fun fact: a leglendületesebb zenei anyagom valaha.”
Bár a III. egy színtiszta poplemez, most talán még erősebben érződik az a zenei sokszínűség, amit Solére nem csak, hogy magáénak tudhat, de önazonosan is jelenít meg a saját művészetében.
Felfedezhetünk erősebb elektronikus hatásokat, szerepet kapott a trap és a hip-hop, sőt, még a nyolcvanas évek hangulata is ránk köszön.
„Korábban kaptam olyan kritikát, hogy a lemezeim amolyan stílus showcase-ek. Azt gondolom, hogy 2025-ben az, ha valaki sok stílusban találja meg magát, nem feltétlenül jelent útkeresést, sokkal inkább sokszínűséget. Én büszkén vállalom, hogy sokszínű vagyok és erre bíztatok mindenkit, aki hozzám fordul tanácsért” – mondta Zsófi.
A III. olyan lelki folyamatból táplálkozott és épült fel, amit csak biztonságos közegben élhet meg igazán az ember, nem csoda tehát, hogy Solére olyan producerekkel akart dolgozni a dalokon, akikkel olyan bizalmi, baráti viszonyban van, hogy megengedhesse magának a törékenységet, ami a legfontosabb szempont volt a lemezkészítés során. Ezt a közeget és a minőséget egyszerre tudta biztosítani Gerendás Dániel, DOÓR, Karyuu és a frissen a Grammy díj For Your Consideration listájára került Kovács Miklós.
A producerek mellett három közreműködő előadót is hallhatunk az albumon
Ótvar Pestist, Lil Frakkot és Brenkát is tudatosan választotta dalaihoz Zsófi.
„Fontos nekem, hogy olyan emberekkel kollaboráljak, akiket hallgatok is, és inspiráló számomra a művészetük. Azért nincs túl sok feat ezen a lemezen, mert szerettem volna mindegyiket úgy írni, hogy abban a közreműködő előadók személyisége is érvényesülni tudjon valamilyen formában, ehhez pedig több időre volt szükségem. Nagyon büszke vagyok mind a három kollab-dalra.”
Az Ótvar Pestissel közös dal videója itt.
Talán az egy kedves véletlen, hogy épp három együttműködő került a harmadik albumra, a III-as cím viszont sokkal többet jelent egy egyszerű sorszámnál.
„Az elmúlt három év folyamatait dolgozom fel benne, életem talán legmeghatározóbb időszakát. Rengeteg veszteség árán nyertem el azt az embert, aki ma vagyok, és akire büszke vagyok. Az elmúlt három év bizonyította be nekem azt, hogy képes vagyok felállni, bármi történjen is, és képes vagyok az önszeretetre akkor is, ha ezért meg kell tapasztalnom az önutálat legmélyebb bugyrait. Ez a lemez bizonyítja számomra, hogy egyedül, mindenkitől függetlenül is tudok a erős lenni, és ez óriási biztonságérzetet nyújt” – mesélt a mögöttes tartalomról Solére.
„Nagyon ritkán vagyok magamra büszke. Most az vagyok. Kiírtam magamból mindent, amit akartam, és valami olyan béke hatalmasodott el rajtam, amit korábban még nem éreztem.
Száz százalékban a szívemből írtam, mindenfajta megfelelési törekvéstől mentesen. Boldog vagyok, mert új mélységeket és magasságokat jártam be, gazdagabb és stabilabb lettem lelkileg, és meg tudom veregetni a saját vállamat. Ez egy olyan szorongó személyiségnek, mint én, óriási áttörés.”
November 7-én együtt szállhatunk a magasba és merülhetünk alá a mélységekben Solére-rel a Szlimmyvel közös dupla lemezbemutató koncertjükön, az Akvárium Klubban.
Fotók: Solére/Sivák Zsófia
