|
|
|
| Előadó: | Posztobányi László |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Posztobányi László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egy perc, az kell még, de mennél már.
Az idő int majd , de meg nem áll.
Szétszúrt az út, menne eléd.
Az árnyak intenek, de már nem jönnek feléd.
Szórítsd meg a kezemet egy percre még, ha elengeded elrepít a messzeség.
Volt néhány évünk, ködbevész már.
Egymástól féltünk, s itt jár majd a magány.
Csak egy perc az egész, de az szép legyen.
Mert csak egy perc hidd el az élet kedvesem.
Egy percet adj még, hogy elég legyen, több már nem is kell nekem.
Nézd csak az égboltot pirkad már.
Egy új nap jön, rád süt a napsugár.
Holnapok jönnek, elszáll a múlt.
Tegnapi emlék újabb, szebb lángra gyúl.
Még álmodom rólad, de messze jársz,
Várjon a holnap míg megtalálsz.
Könnyes lett arcom, ez az eső.
Lelkem csak kérdi, hol van még erőm?
Csak egy perc az egész, de az szép legyen.
Mert csak egy perc hidd el az élet kedvesem.
Egy percet adj még, hogy elég legyen, több már nem is kell nekem.
Csak egy perc az egész, de az szép legyen.
Mert csak egy perc hidd el az élet kedvesem.
Egy percet adj még, hogy elég legyen, több már nem is kell nekem.
Egy perc, egy év az kell majd ha várunk, egy szó, egy kéz, csak szólj és várj még.
Egy perc, egy év az kell majd ha várnék, egy szó, egy kéz, csak szólj és várj még.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
