


| Előadó: | DSP |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hajdú Imre Krausz Attila Tóth Raymond |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

RA:
Emlékszem gyerekkoromban is piromán voltam
az öcsémmel sok szarságot felrobbantottam
az Eres Troll jelen volt bennem nyomokban
nem törődve senkivel csináltam ahogy gondoltam
ki is hívták rám a zsekákat párszor
aki ismer, tudja én sose voltam jámbor
gyűjtő suliba is basztak nem mondom hogy kár volt
fogdában is ültem, de tanultam a hibákból
volt is belőle otthon problémám bőven
meg az életvitelemnek köszönhetően
a spanok, a csajok, a buli volt előnyben
de szerencsére ezeket soha ki nem nőttem
10en évesen jó pár dolgot megéltem
20on éves fejjel átgondolva már értem
hogy miért volt, vagy éppen miért nem
hogy miért nem kell ezt a szart szépen néznem
Dipa:
Nem voltam egy jó gyerek 10en évesen
kóklerekről vettem példát sikeréhesen
kazettákat loptam, voltak piti dolgok régen
kurvára nem érte meg, csak a család előtt égtem
lógtunk lent a téren, mert más dolgunk az nem volt
mentek sztorik,mondták, a magnóból 2pac szólt
a telep élelmessé tett, nem meséket tanultam
már az általánosabn eladtam amit tudtam
régi szép idők, sulis tróger korszak
nem vittek bele igazán rosszba, hála a sorsnak
már sokan lecsúsztak, de az igazi tesók meg
amit csinálnak abban mindegyik a legjobb lett
csak a rapre pörögtem, vettem fel a klipeket
hogy elkezdjem én is, a legnagyobbak adtak ihletet
a régi cd-ket úgy őrzöm mint az ereklyét
ugyanaz a szenvedély van benne mint gyerekként
Bom:
Gyerekkor, az remek volt, pereceltünk nem egyszer
retkes kisgyerekek voltunk,lila foltok, bevert szem
hosszú volt a póráz, zsatartunk amikor akartunk
vakarcsok voltunk, mindig maszatos volt az arcunk
azt hittük semmi nem sülhet el balul
hogy a gonosz marad alul
egyenes lesz az út, annak aki tanul
mégis mitől féltünk volna,
nem üldöztük a jövőt és nem kergettett a múlt
görkori volt a cipőm, úgy gurultak a napok,
köpködtük a szöveget, lopkodtuk az alapot
vettem fel a kazikat, basztam be a hifibe
ellógtam a suliból, megbuktam a gimiben
éjszakánként csobbantunk a bányatóban
hallod akkor robbantunk rá a dzsóra
de nagy volt a szabadság, szabadszájú kamaszként
fújt a szél szanaszét, de a brigád nem szakadt szét


Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha