|
|
|
| Előadó: | DSP |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hajdú Imre Krausz Attila Tóth Raymond |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
RA:
Emlékszem gyerekkoromban is piromán voltam
az öcsémmel sok szarságot felrobbantottam
az Eres Troll jelen volt bennem nyomokban
nem törődve senkivel csináltam ahogy gondoltam
ki is hívták rám a zsekákat párszor
aki ismer, tudja én sose voltam jámbor
gyűjtő suliba is basztak nem mondom hogy kár volt
fogdában is ültem, de tanultam a hibákból
volt is belőle otthon problémám bőven
meg az életvitelemnek köszönhetően
a spanok, a csajok, a buli volt előnyben
de szerencsére ezeket soha ki nem nőttem
10en évesen jó pár dolgot megéltem
20on éves fejjel átgondolva már értem
hogy miért volt, vagy éppen miért nem
hogy miért nem kell ezt a szart szépen néznem
Dipa:
Nem voltam egy jó gyerek 10en évesen
kóklerekről vettem példát sikeréhesen
kazettákat loptam, voltak piti dolgok régen
kurvára nem érte meg, csak a család előtt égtem
lógtunk lent a téren, mert más dolgunk az nem volt
mentek sztorik,mondták, a magnóból 2pac szólt
a telep élelmessé tett, nem meséket tanultam
már az általánosabn eladtam amit tudtam
régi szép idők, sulis tróger korszak
nem vittek bele igazán rosszba, hála a sorsnak
már sokan lecsúsztak, de az igazi tesók meg
amit csinálnak abban mindegyik a legjobb lett
csak a rapre pörögtem, vettem fel a klipeket
hogy elkezdjem én is, a legnagyobbak adtak ihletet
a régi cd-ket úgy őrzöm mint az ereklyét
ugyanaz a szenvedély van benne mint gyerekként
Bom:
Gyerekkor, az remek volt, pereceltünk nem egyszer
retkes kisgyerekek voltunk,lila foltok, bevert szem
hosszú volt a póráz, zsatartunk amikor akartunk
vakarcsok voltunk, mindig maszatos volt az arcunk
azt hittük semmi nem sülhet el balul
hogy a gonosz marad alul
egyenes lesz az út, annak aki tanul
mégis mitől féltünk volna,
nem üldöztük a jövőt és nem kergettett a múlt
görkori volt a cipőm, úgy gurultak a napok,
köpködtük a szöveget, lopkodtuk az alapot
vettem fel a kazikat, basztam be a hifibe
ellógtam a suliból, megbuktam a gimiben
éjszakánként csobbantunk a bányatóban
hallod akkor robbantunk rá a dzsóra
de nagy volt a szabadság, szabadszájú kamaszként
fújt a szél szanaszét, de a brigád nem szakadt szét
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
